
Új tagállam? Trump szemet vetett Grönlandra, amit a dánok és a grönlandiak sem fogadnak osztatlan lelkesedéssel
Fotó: Wikipédia
Grönlandi és panamai részről is tiltakozások hangzottak el, miután Donald Trump megválasztott amerikai elnök újságírói kérdésre felelve nem zárta ki keddi sajtótájékoztatóján, hogy katonai, illetve gazdasági lépéseket tesz majd annak érdekében, hogy az Egyesült Államok visszaszerezze az ellenőrzést a Panama-csatorna felett, valamint megszerezze a kontrollt a Dániához tartozó Grönland felett.
2025. január 08., 10:002025. január 08., 10:00
Mar-a-Lagóban lévő rezidenciáján tartott sajtótájékoztatóján a republikánus párti Trumptól azt kérdezték: biztosítani tudja-e a világot afelől, hogy nem alkalmaz katonai, illetve gazdasági nyomásgyakorlást Panamával és Grönlanddal kapcsolatban. Trump úgy felelt, hogy „egyik (ország) esetében sem tudja ezt garantálni”. „De azt kijelenthetem, hogy a gazdasági biztonság szempontjából szükségünk van rájuk” – tette hozzá.
Trump utalt arra, hogy vámokkal sújtaná Dániát, ha az elutasítaná a Grönland megvásárlásáról szóló ajánlatát. Hangsúlyozta, hogy Grönland létfontosságú az amerikai nemzetbiztonság szempontjából is.
Kedden magánlátogatásra Grönlandra érkezett ifjabb Donald Trump, a megválasztott amerikai elnök fia, aki a helyi közmédiának nyilatkozva kijelentette: Grönland csodálatos hely és a grönlandiak „rendkívül jól járnak majd, ha és amikor” az Egyesült Államok részei lesznek. Grönland külügyi hivatalának vezetője közölte: sem az ifjabbik Trump, sem a grönlandi vezetés nem jelezte, hogy egyeztetnének a mintegy ötórásra tervezett látogatás során.
Donald Trump sajtóértekezletén

Donald Trump megválasztott amerikai elnök hétfőn Justin Trudeau kanadai kormányfő lemondása nyomán a Truth Social közösségi oldalán felvetette, hogy Kanada 51. tagállamként csatlakozhatna az Egyesült Államokhoz.
A megválasztott elnök beszélt arról is, hogy megváltoztatná a Mexikói-öböl nevét Amerikai-öbölre, és megismételte azon ígéretét, hogy jelentős vámtarifákkal fogja sújtani Mexikót és Kanadát is.
„Nagy területet jelöl (ez a földrajzi név). Amerikai-öböl. Milyen csodálatos név!” – mondta.
„Úgy gondolom, a NATO-nak 5 százalék kell. Mindegyik (tagállam) megengedheti ezt magának”
– tette hozzá.
Azzal büszkélkedett most, hogy első elnöksége idején rá tudta venni a NATO-partnereket a védelmi kiadások növelésére. „Én voltam az, aki rávette őket, hogy 2 százalékot fizessenek” – jelentette ki.
Közölte azt is, hogy január 20-i hivatalba lépésével haladéktalanul
Trump egyúttal bejelentette, hogy Husszein Szadzsváni egyesült arab emírségekbeli üzletember, a DAMAC Properties vállalat elnöke 20 milliárd dollárt fektet be amerikai adatközpontok létesítésébe szerte az országban.
Trump kijelentéseit sem Grönlandon, sem Panamában nem fogadták kitörő lelkededéssel.
Mette Frederiksen elmondta, hogy Múte Egede grönlandi miniszterelnök „nagyon-nagyon egyértelművé tette, hogy a grönlandiak többsége amellett foglal állást, hogy Grönland nem eladó, és a jövőben sem lesz az”.
A dán parlament egyik grönlandi képviselője visszautasította Donald Trump megválasztott amerikai elnök azon állítását, hogy „Grönland népe MAGA”.
„Grönland nem MAGA. Grönland nem lesz MAGA” – mondta Aaja Chemnitz a CNN-nek kedden este, válaszul arra a közösségi médiában megjelent bejegyzésre, amelyben Trump ezt az állítást tette, a „Make America Great Again” szlogenre utalva.
Amikor arról a felvételről kérdezték, amelyen az ifjabb Trumpot éljenző tömeg fogadta, amelyben néhányan MAGA-sapkát viseltek, Chemnitz azt mondta, hogy az ilyen emberek kisebbségben vannak.
„Szerintem ez egy nagyon kis kisebbség” – mondta Chemnitz, aki Grönlandot képviseli a dán parlamentben.
„Azt hiszem, a grönlandi többség valójában elég ijesztőnek és elég kellemetlennek találja, hogy ekkora hangsúlyt fektetnek Grönlandra, és hogy az USA valójában tiszteletlen módon azt mutatja, hogy ők szeretnék megvenni Grönlandot vagy irányítani Grönlandot. A grönlandi lakosság nem ezt akarja” – mondta Chemnitz.
A megválasztott elnök kedden nem zárta ki a katonai erő alkalmazását a sarkvidéki sziget feletti ellenőrzés megszerzése érdekében. Chemnitz azt mondta, hogy nem veszi komolyan ezt a fenyegetést.
– hangsúlyozta az ország külügyminisztere Donald Trump azon kijelentései után, amelyekben a megválasztott amerikai elnök azt mondta, hogy nem zárja ki a katonai erő alkalmazását a csatorna átvételére.
„A csatornánk feletti szuverenitás nem képezi alku tárgyát... A csatornánk küldetése az emberiség és annak kereskedelmének szolgálata. Ez az egyik nagy érték, amit a világnak kínálunk: Garantáljuk a nemzetközi közösségnek, hogy nem veszünk részt semmilyen konfliktusban. A csatornát csak panamai kezek irányítják, és ez így is marad” – mondta Javier Martínez-Acha egy keddi sajtótájékoztatón, amikor Trump kijelentéseiről kérdezték.
Hozzátette, hogy a panamai kormány egyetlen tagja sem állt hivatalos vagy informális kapcsolatban Trumppal vagy képviselőivel.
„Akkor hozzuk meg a döntéseinket, amikor a megválasztott elnök elnök lesz” – mondta.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
szóljon hozzá!