Új tagállam? Trump szemet vetett Grönlandra, amit a dánok és a grönlandiak sem fogadnak osztatlan lelkesedéssel
Fotó: Wikipédia
Grönlandi és panamai részről is tiltakozások hangzottak el, miután Donald Trump megválasztott amerikai elnök újságírói kérdésre felelve nem zárta ki keddi sajtótájékoztatóján, hogy katonai, illetve gazdasági lépéseket tesz majd annak érdekében, hogy az Egyesült Államok visszaszerezze az ellenőrzést a Panama-csatorna felett, valamint megszerezze a kontrollt a Dániához tartozó Grönland felett.
2025. január 08., 10:002025. január 08., 10:00
Mar-a-Lagóban lévő rezidenciáján tartott sajtótájékoztatóján a republikánus párti Trumptól azt kérdezték: biztosítani tudja-e a világot afelől, hogy nem alkalmaz katonai, illetve gazdasági nyomásgyakorlást Panamával és Grönlanddal kapcsolatban. Trump úgy felelt, hogy „egyik (ország) esetében sem tudja ezt garantálni”. „De azt kijelenthetem, hogy a gazdasági biztonság szempontjából szükségünk van rájuk” – tette hozzá.
Trump utalt arra, hogy vámokkal sújtaná Dániát, ha az elutasítaná a Grönland megvásárlásáról szóló ajánlatát. Hangsúlyozta, hogy Grönland létfontosságú az amerikai nemzetbiztonság szempontjából is.
Kedden magánlátogatásra Grönlandra érkezett ifjabb Donald Trump, a megválasztott amerikai elnök fia, aki a helyi közmédiának nyilatkozva kijelentette: Grönland csodálatos hely és a grönlandiak „rendkívül jól járnak majd, ha és amikor” az Egyesült Államok részei lesznek. Grönland külügyi hivatalának vezetője közölte: sem az ifjabbik Trump, sem a grönlandi vezetés nem jelezte, hogy egyeztetnének a mintegy ötórásra tervezett látogatás során.
Donald Trump sajtóértekezletén
Donald Trump megválasztott amerikai elnök hétfőn Justin Trudeau kanadai kormányfő lemondása nyomán a Truth Social közösségi oldalán felvetette, hogy Kanada 51. tagállamként csatlakozhatna az Egyesült Államokhoz.
A megválasztott elnök beszélt arról is, hogy megváltoztatná a Mexikói-öböl nevét Amerikai-öbölre, és megismételte azon ígéretét, hogy jelentős vámtarifákkal fogja sújtani Mexikót és Kanadát is.
„Nagy területet jelöl (ez a földrajzi név). Amerikai-öböl. Milyen csodálatos név!” – mondta.
„Úgy gondolom, a NATO-nak 5 százalék kell. Mindegyik (tagállam) megengedheti ezt magának”
– tette hozzá.
Azzal büszkélkedett most, hogy első elnöksége idején rá tudta venni a NATO-partnereket a védelmi kiadások növelésére. „Én voltam az, aki rávette őket, hogy 2 százalékot fizessenek” – jelentette ki.
Közölte azt is, hogy január 20-i hivatalba lépésével haladéktalanul
Trump egyúttal bejelentette, hogy Husszein Szadzsváni egyesült arab emírségekbeli üzletember, a DAMAC Properties vállalat elnöke 20 milliárd dollárt fektet be amerikai adatközpontok létesítésébe szerte az országban.
Trump kijelentéseit sem Grönlandon, sem Panamában nem fogadták kitörő lelkededéssel.
Mette Frederiksen elmondta, hogy Múte Egede grönlandi miniszterelnök „nagyon-nagyon egyértelművé tette, hogy a grönlandiak többsége amellett foglal állást, hogy Grönland nem eladó, és a jövőben sem lesz az”.
A dán parlament egyik grönlandi képviselője visszautasította Donald Trump megválasztott amerikai elnök azon állítását, hogy „Grönland népe MAGA”.
„Grönland nem MAGA. Grönland nem lesz MAGA” – mondta Aaja Chemnitz a CNN-nek kedden este, válaszul arra a közösségi médiában megjelent bejegyzésre, amelyben Trump ezt az állítást tette, a „Make America Great Again” szlogenre utalva.
Amikor arról a felvételről kérdezték, amelyen az ifjabb Trumpot éljenző tömeg fogadta, amelyben néhányan MAGA-sapkát viseltek, Chemnitz azt mondta, hogy az ilyen emberek kisebbségben vannak.
„Szerintem ez egy nagyon kis kisebbség” – mondta Chemnitz, aki Grönlandot képviseli a dán parlamentben.
„Azt hiszem, a grönlandi többség valójában elég ijesztőnek és elég kellemetlennek találja, hogy ekkora hangsúlyt fektetnek Grönlandra, és hogy az USA valójában tiszteletlen módon azt mutatja, hogy ők szeretnék megvenni Grönlandot vagy irányítani Grönlandot. A grönlandi lakosság nem ezt akarja” – mondta Chemnitz.
A megválasztott elnök kedden nem zárta ki a katonai erő alkalmazását a sarkvidéki sziget feletti ellenőrzés megszerzése érdekében. Chemnitz azt mondta, hogy nem veszi komolyan ezt a fenyegetést.
– hangsúlyozta az ország külügyminisztere Donald Trump azon kijelentései után, amelyekben a megválasztott amerikai elnök azt mondta, hogy nem zárja ki a katonai erő alkalmazását a csatorna átvételére.
„A csatornánk feletti szuverenitás nem képezi alku tárgyát... A csatornánk küldetése az emberiség és annak kereskedelmének szolgálata. Ez az egyik nagy érték, amit a világnak kínálunk: Garantáljuk a nemzetközi közösségnek, hogy nem veszünk részt semmilyen konfliktusban. A csatornát csak panamai kezek irányítják, és ez így is marad” – mondta Javier Martínez-Acha egy keddi sajtótájékoztatón, amikor Trump kijelentéseiről kérdezték.
Hozzátette, hogy a panamai kormány egyetlen tagja sem állt hivatalos vagy informális kapcsolatban Trumppal vagy képviselőivel.
„Akkor hozzuk meg a döntéseinket, amikor a megválasztott elnök elnök lesz” – mondta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Telefonon beszélt egymással Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter a tervezett budapesti csúcstalálkozó előkészítéséről – közölte honlapján hétfőn az orosz diplomáciai tárca.
Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőit tömörítő Tanács tárgyalási álláspontot fogadott el az orosz földgázimport fokozatos kivezetéséről szóló rendelettervezetről – közölte a testület hétfőn.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy friss nyilatkozatban megerősítette, kész elmenni Budapestre, hogy „bármilyen formában” felvegye a kapcsolatot az ott találkozó Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
„Nem szép dolog”, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök esetleg az EU-tag Magyarországra utazik, hogy tárgyalásokat folytasson Ukrajnáról – jelentette ki hétfőn Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője.
Bár vasárnap összecsapásik zajlottak Gázában, amelyek során izraeli katonák haltak meg, az izraeli hadsereg pedig gázai célpontokat támadott, a felek szerint elkötelezettek a tűzszüneti megállapodás betartása mellett.
Donald Trump amerikai elnök a feszült hangulatú pénteki találkozón arra ösztönözte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy adjon át területeket Oroszországnak, ami csalódást okozott az ukrán delegációnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll Budapesten is találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – az ukrán államfő erről egy amerikai televíziónak adott, vasárnap sugárzott interjúban beszélt.
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!