2007. augusztus 01., 00:002007. augusztus 01., 00:00
A Camp David-i elnöki nyaralóban George Bushsal folytatott tárgyalásait követően Brown újságírók előtt azt mondta: egyetért az amerikai elnökkel abban, hogy Irakban „vannak olyan feladatok, amelyekről le kell mondanunk, és olyan felelősségek, amelyeknek meg kell felelnünk. Célunk, akárcsak az Egyesült Államoké az, hogy lépésről lépésre átadjuk az ellenőrzést az iraki hatóságoknak” – fogalmazott. Hozzátette: döntéseket kizárólag a helyszínen tevékenykedő katonai parancsnokok tanácsa alapján hoznak. Ezzel Brown az amerikai szóhasználathoz igazodott. Vendéglátója mindezt úgy nyugtázta, hogy Gordon Brown „érti a téteket”, amelyek kockán forognak Irakban. London elkötelezettsége az iraki háború folytatása mellett kulcsfontosságú az amerikai kormányzat számára. Nagy-Britannia öt és fél ezer katonája szolgál jelenleg Irakban, bár szerepük egyre inkább áthelyeződik a harci bevetésekről az iraki erők támogatására. Közös sajtóértekezletükön Bush nem adott közvetlen választ arra a kérdésre, hogy tervei szerint továbbadja-e a háborút a 2009 januárjában hivatalba lépő következő amerikai elnöknek. Megjegyezte azonban, hogy „ez sok időbe telik még Irakban, ahogy az ideológiai harc is soká tart még”. A brit kormányfő kijelentette, George Bushsal egyetértettek abban, hogy fokozzák a nyomást a szudáni Dárfúr tartományban zajló erőszak megfékezése érdekében. „Dárfúr ma a legsúlyosabb humanitárius katasztrófa a világban” – hangsúlyozta. „Megállapodtunk, hogy meggyorsítjuk az ENSZ és az Afrikai Unió közös békefenntartó misszióját támogató ENSZ-határozat elfogadását (...), támogatjuk a mielőbbi béketárgyalásokat” – mondta, említést téve a dárfúri konfliktus 200 ezer halottjáról, kétmillió menekültjéről, és a térség nemzetközi segélyekre szoruló négymillió éhezőjéről. George Bush kijelentette, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia derűlátó azzal kapcsolatban, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjainak sikerül végre megállapodással lezárniuk a világkereskedelmi tárgyalások régóta zajló dohai fordulóját. A brit miniszterelnök érti, hogy „ha valóban érdekeltek vagyunk a szegénység felszámolásában, fontos számunkra, hogy sikerre vigyük a dohai fordulót” – mondta Bush a sajtóértekezleten, hozzátéve, hogy Gordon Brown „hozott magával néhány érdekes javaslatot a továbbiakra vonatkozóan”.
Brown Camp Davidből New Yorkba utazott tovább háromnapos egyesült államokbeli útján. Ott találkozik Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral, és beszédet mond a világszervezetben.
Hírösszefoglaló
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.