
Gócpont. Transznisztriában is romlott a helyzet, a kérdés, ki áll a háttérben
Több hatalmi csoportnak állhat érdekében a transznisztriai feszültségkeltés, de rövid távon nem valószínű az instabilitás a szakadár moldovai régióban – véli Barabás T. János elemző. A térség szakértője a Krónikának nyilatkozva azt mondta, Transznisztria esetleges orosz elfoglalása akkor lehetséges, ha az ukrajnai Nyikolajiv és Odessza tartományok is elesnek.
2022. április 28., 19:092022. április 28., 19:09
2022. április 28., 20:062022. április 28., 20:06
Az elmúlt napokban robbantásos támadás érte a kelet-moldovai Transznisztriában a szakadár kormány titkosszolgálatának székházát, egy tévé- és rádiótornyot, a tiraszpoli repülőteret és a cobasnai fegyverraktárat. Lapunk megkeresésére Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője arra emlékeztetett, hogy Maia Sandu moldovai elnök ismeretlen helyi tettesekről beszélt, akik háborúba akarják sodorni a térséget, de meg kell őrizni a nyugalmat, és el kell kerülni a biztonsági helyzet romlását. Az elemző hozzátette: Vagyim Krasnoszelszkij, a szakadár terület elnöke szerint a tettesek vélhetően az ukránoknak dolgoznak.
„A román és a nemzetközi sajtó az orosz titkosszolgálatot sejti a merényletek mögött, amit alátámaszt az, hogy Transznisztriában mintegy 1800 orosz katona állomásozik, és a szakadár rezsim erőszakszervezeteit gyakorlatilag orosz tanácsadók irányítják, tehát nekik van leginkább lehetőségük a merényletek elkövetésére a világtól elzárt területen.
– fogalmazott a szakértő. Szerinte Transznisztria esetleges orosz elfoglalása akkor lehetséges, ha az ukrajnai Nyikolajev és Odessza tartományok is elesnek, ennek viszont kevés a valószínűsége, mert ehhez egy orosz partraszállás is szükséges a déli ukrán tengerparton, ami nem egyszerű a térségben tartózkodó erős ukrán védelem miatt.
„A merényletek szolgálhatják az esetleges orosz előrenyomulás előkészítését, indokot adva a beavatkozásra, de az is céljuk lehet, hogy az oroszok erőket vonjanak ki a Donbaszból, és erősödjön Kijev befolyása a térség államaiban.
– mondta lapunknak a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. Figyelemre méltónak nevezte, hogy a moldovai, a román és a transznisztriai vezetőség is visszafogott, konfliktuskerülő nyilatkozatokat tett az utóbbi napokban.

Bukarest aggodalommal értesült a Moldovai Köztársaság Dnyeszter melléki területein bekövetkezett incidensekről, amelyek kapcsán a körülmények tisztázását, és a provokációk elkerülését tartja szükségesnek.
Azon kérdésünkre, hogy Oroszországnak tervei vannak-e Moldovával, Barabás T. János elmondta: az orosz vezetés nem nyilatkozott eddig konkrétan moldovai terveiről, de ismeretes a Kreml azon álláspontja, miszerint a posztszovjet térségben „létfontosságú”, hogy ne legyenek oroszellenes kormányzatok.
– fogalmazott a kolozsvári származású szakértő. Megemlítette: jelenleg a moldovai kormányzó nyugatbarát Akció és Szolidaritás Pártjának 35 százalékos, az oroszbarát szocialistáknak pedig 32 százalékos támogatást mérnek a felmérések. „Moszkva szocialista győzelemre játszik a következő választásokon, ezért úgy gondolhatja, nincs szükség erőszakos beavatkozásra céljai érdekében, inkább kivár” – mondta Barabás T. János, aki azért nem zárta ki a meglepő húzásokat a Kreml részéről. Megjegyezte ugyanakkor, hogy
Azt is megkérdeztük a Moldovai Köztársaságban több évig élő szakértőtől, hogy milyen a chişinăui vezetés viszonyulása a háborúhoz. Kijev nemrég számonkérte Moldován, hogy nem elég harcias Moszkvával szemben, ugyanakkor időnként nyílt fenyegetések fogalmazódnak meg orosz részről.
„Maia Sandu nemrég biztosította a chişinăui orosz nagykövetet, hogy az alkotmánynak megfelelően semlegesek maradnak a konfliktusban, és nagyrészt rendezték a gázszállítás számláját is. Az orosz fél csak homályos fenyegetésekkel élt Moldova ügyében az elmúlt időszakban, kifogásolva nyugati politikai irányát. Kijev eközben kétségbeesetten küzd létéért, ezért radikalizálná a szomszédait is. A moldovai vezetés visszafogottan, konfliktuskerülő módon válaszolt az üzenetekre” – összegzett Barabás T. János.
Ami Bukarest szerepét illeti Chişinău háborúval kapcsolatos álláspontjának kialakításában, az elemző azt mondta: Románia „testvérnépi” megközelítésből felelősséggel tekint a moldovaiakra, és elsősorban az uniós integráció segítésével, a gazdasági, az infrastrukturális kapcsolatok erősítésével támogatja Moldovát. „Ezen célok érdekében alakítják közös álláspontjukat a háborúval kapcsolatban, óvatosan” – fogalmazott a szakértő.
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.
szóljon hozzá!