Gócpont. Transznisztriában is romlott a helyzet, a kérdés, ki áll a háttérben
Több hatalmi csoportnak állhat érdekében a transznisztriai feszültségkeltés, de rövid távon nem valószínű az instabilitás a szakadár moldovai régióban – véli Barabás T. János elemző. A térség szakértője a Krónikának nyilatkozva azt mondta, Transznisztria esetleges orosz elfoglalása akkor lehetséges, ha az ukrajnai Nyikolajiv és Odessza tartományok is elesnek.
2022. április 28., 19:092022. április 28., 19:09
2022. április 28., 20:062022. április 28., 20:06
Az elmúlt napokban robbantásos támadás érte a kelet-moldovai Transznisztriában a szakadár kormány titkosszolgálatának székházát, egy tévé- és rádiótornyot, a tiraszpoli repülőteret és a cobasnai fegyverraktárat. Lapunk megkeresésére Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője arra emlékeztetett, hogy Maia Sandu moldovai elnök ismeretlen helyi tettesekről beszélt, akik háborúba akarják sodorni a térséget, de meg kell őrizni a nyugalmat, és el kell kerülni a biztonsági helyzet romlását. Az elemző hozzátette: Vagyim Krasnoszelszkij, a szakadár terület elnöke szerint a tettesek vélhetően az ukránoknak dolgoznak.
„A román és a nemzetközi sajtó az orosz titkosszolgálatot sejti a merényletek mögött, amit alátámaszt az, hogy Transznisztriában mintegy 1800 orosz katona állomásozik, és a szakadár rezsim erőszakszervezeteit gyakorlatilag orosz tanácsadók irányítják, tehát nekik van leginkább lehetőségük a merényletek elkövetésére a világtól elzárt területen.
– fogalmazott a szakértő. Szerinte Transznisztria esetleges orosz elfoglalása akkor lehetséges, ha az ukrajnai Nyikolajev és Odessza tartományok is elesnek, ennek viszont kevés a valószínűsége, mert ehhez egy orosz partraszállás is szükséges a déli ukrán tengerparton, ami nem egyszerű a térségben tartózkodó erős ukrán védelem miatt.
„A merényletek szolgálhatják az esetleges orosz előrenyomulás előkészítését, indokot adva a beavatkozásra, de az is céljuk lehet, hogy az oroszok erőket vonjanak ki a Donbaszból, és erősödjön Kijev befolyása a térség államaiban.
– mondta lapunknak a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. Figyelemre méltónak nevezte, hogy a moldovai, a román és a transznisztriai vezetőség is visszafogott, konfliktuskerülő nyilatkozatokat tett az utóbbi napokban.
Bukarest aggodalommal értesült a Moldovai Köztársaság Dnyeszter melléki területein bekövetkezett incidensekről, amelyek kapcsán a körülmények tisztázását, és a provokációk elkerülését tartja szükségesnek.
Azon kérdésünkre, hogy Oroszországnak tervei vannak-e Moldovával, Barabás T. János elmondta: az orosz vezetés nem nyilatkozott eddig konkrétan moldovai terveiről, de ismeretes a Kreml azon álláspontja, miszerint a posztszovjet térségben „létfontosságú”, hogy ne legyenek oroszellenes kormányzatok.
– fogalmazott a kolozsvári származású szakértő. Megemlítette: jelenleg a moldovai kormányzó nyugatbarát Akció és Szolidaritás Pártjának 35 százalékos, az oroszbarát szocialistáknak pedig 32 százalékos támogatást mérnek a felmérések. „Moszkva szocialista győzelemre játszik a következő választásokon, ezért úgy gondolhatja, nincs szükség erőszakos beavatkozásra céljai érdekében, inkább kivár” – mondta Barabás T. János, aki azért nem zárta ki a meglepő húzásokat a Kreml részéről. Megjegyezte ugyanakkor, hogy
Azt is megkérdeztük a Moldovai Köztársaságban több évig élő szakértőtől, hogy milyen a chişinăui vezetés viszonyulása a háborúhoz. Kijev nemrég számonkérte Moldován, hogy nem elég harcias Moszkvával szemben, ugyanakkor időnként nyílt fenyegetések fogalmazódnak meg orosz részről.
„Maia Sandu nemrég biztosította a chişinăui orosz nagykövetet, hogy az alkotmánynak megfelelően semlegesek maradnak a konfliktusban, és nagyrészt rendezték a gázszállítás számláját is. Az orosz fél csak homályos fenyegetésekkel élt Moldova ügyében az elmúlt időszakban, kifogásolva nyugati politikai irányát. Kijev eközben kétségbeesetten küzd létéért, ezért radikalizálná a szomszédait is. A moldovai vezetés visszafogottan, konfliktuskerülő módon válaszolt az üzenetekre” – összegzett Barabás T. János.
Ami Bukarest szerepét illeti Chişinău háborúval kapcsolatos álláspontjának kialakításában, az elemző azt mondta: Románia „testvérnépi” megközelítésből felelősséggel tekint a moldovaiakra, és elsősorban az uniós integráció segítésével, a gazdasági, az infrastrukturális kapcsolatok erősítésével támogatja Moldovát. „Ezen célok érdekében alakítják közös álláspontjukat a háborúval kapcsolatban, óvatosan” – fogalmazott a szakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!