Gócpont. Transznisztriában is romlott a helyzet, a kérdés, ki áll a háttérben
Több hatalmi csoportnak állhat érdekében a transznisztriai feszültségkeltés, de rövid távon nem valószínű az instabilitás a szakadár moldovai régióban – véli Barabás T. János elemző. A térség szakértője a Krónikának nyilatkozva azt mondta, Transznisztria esetleges orosz elfoglalása akkor lehetséges, ha az ukrajnai Nyikolajiv és Odessza tartományok is elesnek.
2022. április 28., 19:092022. április 28., 19:09
2022. április 28., 20:062022. április 28., 20:06
Az elmúlt napokban robbantásos támadás érte a kelet-moldovai Transznisztriában a szakadár kormány titkosszolgálatának székházát, egy tévé- és rádiótornyot, a tiraszpoli repülőteret és a cobasnai fegyverraktárat. Lapunk megkeresésére Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője arra emlékeztetett, hogy Maia Sandu moldovai elnök ismeretlen helyi tettesekről beszélt, akik háborúba akarják sodorni a térséget, de meg kell őrizni a nyugalmat, és el kell kerülni a biztonsági helyzet romlását. Az elemző hozzátette: Vagyim Krasnoszelszkij, a szakadár terület elnöke szerint a tettesek vélhetően az ukránoknak dolgoznak.
„A román és a nemzetközi sajtó az orosz titkosszolgálatot sejti a merényletek mögött, amit alátámaszt az, hogy Transznisztriában mintegy 1800 orosz katona állomásozik, és a szakadár rezsim erőszakszervezeteit gyakorlatilag orosz tanácsadók irányítják, tehát nekik van leginkább lehetőségük a merényletek elkövetésére a világtól elzárt területen.
– fogalmazott a szakértő. Szerinte Transznisztria esetleges orosz elfoglalása akkor lehetséges, ha az ukrajnai Nyikolajev és Odessza tartományok is elesnek, ennek viszont kevés a valószínűsége, mert ehhez egy orosz partraszállás is szükséges a déli ukrán tengerparton, ami nem egyszerű a térségben tartózkodó erős ukrán védelem miatt.
„A merényletek szolgálhatják az esetleges orosz előrenyomulás előkészítését, indokot adva a beavatkozásra, de az is céljuk lehet, hogy az oroszok erőket vonjanak ki a Donbaszból, és erősödjön Kijev befolyása a térség államaiban.
– mondta lapunknak a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. Figyelemre méltónak nevezte, hogy a moldovai, a román és a transznisztriai vezetőség is visszafogott, konfliktuskerülő nyilatkozatokat tett az utóbbi napokban.
Bukarest aggodalommal értesült a Moldovai Köztársaság Dnyeszter melléki területein bekövetkezett incidensekről, amelyek kapcsán a körülmények tisztázását, és a provokációk elkerülését tartja szükségesnek.
Azon kérdésünkre, hogy Oroszországnak tervei vannak-e Moldovával, Barabás T. János elmondta: az orosz vezetés nem nyilatkozott eddig konkrétan moldovai terveiről, de ismeretes a Kreml azon álláspontja, miszerint a posztszovjet térségben „létfontosságú”, hogy ne legyenek oroszellenes kormányzatok.
– fogalmazott a kolozsvári származású szakértő. Megemlítette: jelenleg a moldovai kormányzó nyugatbarát Akció és Szolidaritás Pártjának 35 százalékos, az oroszbarát szocialistáknak pedig 32 százalékos támogatást mérnek a felmérések. „Moszkva szocialista győzelemre játszik a következő választásokon, ezért úgy gondolhatja, nincs szükség erőszakos beavatkozásra céljai érdekében, inkább kivár” – mondta Barabás T. János, aki azért nem zárta ki a meglepő húzásokat a Kreml részéről. Megjegyezte ugyanakkor, hogy
Azt is megkérdeztük a Moldovai Köztársaságban több évig élő szakértőtől, hogy milyen a chişinăui vezetés viszonyulása a háborúhoz. Kijev nemrég számonkérte Moldován, hogy nem elég harcias Moszkvával szemben, ugyanakkor időnként nyílt fenyegetések fogalmazódnak meg orosz részről.
„Maia Sandu nemrég biztosította a chişinăui orosz nagykövetet, hogy az alkotmánynak megfelelően semlegesek maradnak a konfliktusban, és nagyrészt rendezték a gázszállítás számláját is. Az orosz fél csak homályos fenyegetésekkel élt Moldova ügyében az elmúlt időszakban, kifogásolva nyugati politikai irányát. Kijev eközben kétségbeesetten küzd létéért, ezért radikalizálná a szomszédait is. A moldovai vezetés visszafogottan, konfliktuskerülő módon válaszolt az üzenetekre” – összegzett Barabás T. János.
Ami Bukarest szerepét illeti Chişinău háborúval kapcsolatos álláspontjának kialakításában, az elemző azt mondta: Románia „testvérnépi” megközelítésből felelősséggel tekint a moldovaiakra, és elsősorban az uniós integráció segítésével, a gazdasági, az infrastrukturális kapcsolatok erősítésével támogatja Moldovát. „Ezen célok érdekében alakítják közös álláspontjukat a háborúval kapcsolatban, óvatosan” – fogalmazott a szakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!