Gócpont. Transznisztriában is romlott a helyzet, a kérdés, ki áll a háttérben
Több hatalmi csoportnak állhat érdekében a transznisztriai feszültségkeltés, de rövid távon nem valószínű az instabilitás a szakadár moldovai régióban – véli Barabás T. János elemző. A térség szakértője a Krónikának nyilatkozva azt mondta, Transznisztria esetleges orosz elfoglalása akkor lehetséges, ha az ukrajnai Nyikolajiv és Odessza tartományok is elesnek.
2022. április 28., 19:092022. április 28., 19:09
2022. április 28., 20:062022. április 28., 20:06
Az elmúlt napokban robbantásos támadás érte a kelet-moldovai Transznisztriában a szakadár kormány titkosszolgálatának székházát, egy tévé- és rádiótornyot, a tiraszpoli repülőteret és a cobasnai fegyverraktárat. Lapunk megkeresésére Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője arra emlékeztetett, hogy Maia Sandu moldovai elnök ismeretlen helyi tettesekről beszélt, akik háborúba akarják sodorni a térséget, de meg kell őrizni a nyugalmat, és el kell kerülni a biztonsági helyzet romlását. Az elemző hozzátette: Vagyim Krasnoszelszkij, a szakadár terület elnöke szerint a tettesek vélhetően az ukránoknak dolgoznak.
„A román és a nemzetközi sajtó az orosz titkosszolgálatot sejti a merényletek mögött, amit alátámaszt az, hogy Transznisztriában mintegy 1800 orosz katona állomásozik, és a szakadár rezsim erőszakszervezeteit gyakorlatilag orosz tanácsadók irányítják, tehát nekik van leginkább lehetőségük a merényletek elkövetésére a világtól elzárt területen.
– fogalmazott a szakértő. Szerinte Transznisztria esetleges orosz elfoglalása akkor lehetséges, ha az ukrajnai Nyikolajev és Odessza tartományok is elesnek, ennek viszont kevés a valószínűsége, mert ehhez egy orosz partraszállás is szükséges a déli ukrán tengerparton, ami nem egyszerű a térségben tartózkodó erős ukrán védelem miatt.
„A merényletek szolgálhatják az esetleges orosz előrenyomulás előkészítését, indokot adva a beavatkozásra, de az is céljuk lehet, hogy az oroszok erőket vonjanak ki a Donbaszból, és erősödjön Kijev befolyása a térség államaiban.
– mondta lapunknak a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. Figyelemre méltónak nevezte, hogy a moldovai, a román és a transznisztriai vezetőség is visszafogott, konfliktuskerülő nyilatkozatokat tett az utóbbi napokban.
Bukarest aggodalommal értesült a Moldovai Köztársaság Dnyeszter melléki területein bekövetkezett incidensekről, amelyek kapcsán a körülmények tisztázását, és a provokációk elkerülését tartja szükségesnek.
Azon kérdésünkre, hogy Oroszországnak tervei vannak-e Moldovával, Barabás T. János elmondta: az orosz vezetés nem nyilatkozott eddig konkrétan moldovai terveiről, de ismeretes a Kreml azon álláspontja, miszerint a posztszovjet térségben „létfontosságú”, hogy ne legyenek oroszellenes kormányzatok.
– fogalmazott a kolozsvári származású szakértő. Megemlítette: jelenleg a moldovai kormányzó nyugatbarát Akció és Szolidaritás Pártjának 35 százalékos, az oroszbarát szocialistáknak pedig 32 százalékos támogatást mérnek a felmérések. „Moszkva szocialista győzelemre játszik a következő választásokon, ezért úgy gondolhatja, nincs szükség erőszakos beavatkozásra céljai érdekében, inkább kivár” – mondta Barabás T. János, aki azért nem zárta ki a meglepő húzásokat a Kreml részéről. Megjegyezte ugyanakkor, hogy
Azt is megkérdeztük a Moldovai Köztársaságban több évig élő szakértőtől, hogy milyen a chişinăui vezetés viszonyulása a háborúhoz. Kijev nemrég számonkérte Moldován, hogy nem elég harcias Moszkvával szemben, ugyanakkor időnként nyílt fenyegetések fogalmazódnak meg orosz részről.
„Maia Sandu nemrég biztosította a chişinăui orosz nagykövetet, hogy az alkotmánynak megfelelően semlegesek maradnak a konfliktusban, és nagyrészt rendezték a gázszállítás számláját is. Az orosz fél csak homályos fenyegetésekkel élt Moldova ügyében az elmúlt időszakban, kifogásolva nyugati politikai irányát. Kijev eközben kétségbeesetten küzd létéért, ezért radikalizálná a szomszédait is. A moldovai vezetés visszafogottan, konfliktuskerülő módon válaszolt az üzenetekre” – összegzett Barabás T. János.
Ami Bukarest szerepét illeti Chişinău háborúval kapcsolatos álláspontjának kialakításában, az elemző azt mondta: Románia „testvérnépi” megközelítésből felelősséggel tekint a moldovaiakra, és elsősorban az uniós integráció segítésével, a gazdasági, az infrastrukturális kapcsolatok erősítésével támogatja Moldovát. „Ezen célok érdekében alakítják közös álláspontjukat a háborúval kapcsolatban, óvatosan” – fogalmazott a szakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!