
Képünk illusztráció
Fotó: karpat.in.ua
Közösen kér Brüsszeltől pénzügyi segítséget az a kilenc európai uniós tagállam, amelyet legnagyobb mértékben érintett az Ukrajna elleni orosz támadás következtében kialakult menekülthullám – jelentette be Ivan Bartos cseh kormányfőhelyettes, regionális fejlesztési miniszter csütörtökön Prágában.
2022. április 21., 18:422022. április 21., 18:42
A kilenc európai uniós ország április végéig 14 pontot tartalmazó intézkedéscsomag-javaslatot terjeszt az Európai Bizottság elé. A javaslatok orvosolnák a menekülthullám következtében kialakult problémákat – olvasható a cseh minisztérium közleményében.
Ivan Bartos szerint az intézkedéscsomag javaslatát a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia), valamint Bulgária, Románia és a három balti ország (Észtország, Lettország, Litvánia) dolgozta ki közösen.
– szögezte le Ivan Bartos.
A kilenc ország ugyanakkor azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy mihamarabb hagyja jóvá az új uniós költségvetési időszak (2021-2027) programjait, ami lehetővé tenné ezek finanszírozását. Ez szintén segíthetne a menekülteknek.
Az ukrán menekülthullám eltérő módon érinti az Európai Unió tagállamait, ezért szükség van a kölcsönös szolidaritásra, amely lehetővé tenné a jobb gondoskodást a menekültekről – szögezi le a közlemény.
Csehországban a legújabb belügyminisztériumi adatok szerint már több mint 300 ezer ukrajnai menekült kért és kapott egyéves tartózkodásra feljogosító speciális vízumot. A cseh kormány a menekültválság megoldásának költségeit 54 milliárd koronára (847,8 milliárd forint) becsülte. A kabinet azzal számol, hogy a pénz egy részét az Európai Bizottság megtéríti Csehországnak.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!