
A kijevi nemzetbiztonsági hatóságok szerint az ukrán hadsereg készen áll a „kihívásokra”
Fotó: Ukrán védelmi minisztérium
Kijev nem gondolja, hogy február 16-án vagy 17-én Ukrajnát nagyszabású orosz támadás érhetné – jelentette ki Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára hétfőn. Amerika közben áthelyezte nagykövetségét Kijevből.
2022. február 14., 22:342022. február 14., 22:34
2022. február 15., 00:522022. február 15., 00:52
A tisztségviselő azután mondta ezt újságíróknak, hogy véget ért a parlament és a frakciók vezetői, Denisz Smihal miniszterelnök és az ő részvételével zárt ajtók mögött megtartott értekezlet. Olekszij Danyilov ismételten leszögezte, hogy az ország vezetése „kézben tartja a helyzetet”. Megjegyezte, hogy Oroszország felől a fenyegetés most is folyamatosan megvan, és tart mindaddig, „amíg behatolnak a területünkre”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ukrán hadsereg, a biztonsági és védelmi szektor készen áll a mostani kihívásokra.
Danyilov ostobaságnak nevezte az Ukrajna légtere, illetve tengeri kikötői lezárásának lehetőségét. Leszögezte: nem felel meg a valóságnak mindaz a szóbeszéd, miszerint „ma kellett volna döntést hozni a légtér és egyes tengeri kikötők lezárásról”. Felszólította azokat az ukrán parlamenti képviselőket, akik „külföldön tartózkodva felfújják ezt”, hogy „hagyják abba a riogatást”. „Ami a repülőgépeket illeti, tegyünk pontot az i-re: nem zárjuk le az égboltunkat, nincs erre semmi okunk” – fogalmazott az RNBO titkára.
A tisztségviselő szerint egyes vállalatok, amelyek repülőgépeket bérelnek, „túlbiztosítják magukat”. Emlékeztetett arra, hogy vasárnap volt egy kormányülés, amelyen további forrásokat – 16,6 milliárd hrivnyát – különítettek el a biztosító- és lízingtársaságok számára „bármilyen probléma esetére”, azaz arra, hogy szavatolják a repülésbiztonságot Ukrajnában.
Az Ukraine International Airlines (UIA) ukrán légitársaság külföldi hírügynökségeknek eljuttatott hétfői nyilatkozatában közölte, hogy külföldre menekítette egyes repülőgépeit egy esetleges orosz támadás veszélye miatt. A kijevi székhelyű vállalat egyebek között azzal indokolta a lépést, hogy a biztosítótársaságok megszüntették egyes járatainak biztosítását az ukrán légtérben. Nem sokkal korábban a KLM holland légitársaság felfüggesztette az Ukrajnába induló összes járatát.
Az általa kiadott rendelet szerint ezen a napon minden településen ki kell tűzni Ukrajna állami zászlóját a házakra, 10 órakor el kell énekelni az ukrán himnuszt, az ország külképviseletein pedig imázsépítő rendezvényeket kell tartani az összefogás és Ukrajna támogatásának kifejezésre juttatása céljából.
Volodimir Zelenszkij elnök összefogásra szólította az ukrán népet
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Ezzel egy időben Antony Blinken amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy az Egyesült Államok bezárja kijevi nagykövetségét és az ukrán fővárostól mintegy 550 kilométerre nyugatra, a lengyel határ mellett található Lvivbe költözteti. A tárcavezető szerint az orosz csapatösszevonások miatt, illetve a követségi dolgozók biztonsága érdekében döntöttek a távozás mellett, egyúttal sürgetett minden Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgárt, hogy azonnal hagyják el az országot.
„Az orosz haderő felvonulásának drámai felgyorsulása miatt ukrajnai nagykövetségünket ideiglenesen áthelyezzük Kijevből Lvivbe” – fogalmazott Blinken közleményében. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a Biden-kormány továbbra is kapcsolatban áll az ukrán politikai vezetéssel és „intenzív diplomáciai erőfeszítéseket folytat, hogy enyhítse a válságot”. Blinken kiemelte, hogy a mostani lépések csak „óvintézkedések”, és az Egyesült Államok elkötelezettsége Ukrajna szuverenitása és területi integritása iránt rendíthetetlen. A külügyminiszter ismét felhívta a figyelmet, hogy továbbra is a diplomáciai megoldásra törekszenek.
„Kapcsolatban állunk az orosz kormánnyal, Biden elnök felhívta Putyin elnököt, én pedig tárgyaltam Lavrov külügyminiszterrel” – fogalmazott. „Bízunk benne, hogy munkatársainkat visszaküldhetjük a (kijevi) nagykövetségre, amint a körülmények lehetővé teszik” – tette hozzá Blinken. A tárcavezető felhívta az Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgárok figyelmét arra, hogy regisztráljanak a külügyminisztériumnál és tájékozódjanak a biztonsági helyzettel kapcsolatos új fejleményekről.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
szóljon hozzá!