
Elkezdték kijelölni a magyar–román határon a szükség esetén felépítendő kerítés vonalát – számolt be az M1 aktuális csatorna híradója hétfőn.
2016. április 05., 16:022016. április 05., 16:02
2016. április 05., 18:242016. április 05., 18:24
A hírműsorban elhangzott, hogy Hajdú-Bihar megyében 13 településen kezdődött meg a műszaki határzár előkészítése. Az Ártánd közelében található Berekböszörményben például már leverték azokat a piros karókat, amelyek a kerítés helyét jelölik.
A Honvédelmi Minisztérium az MTI megkeresésére közölte: a román–magyar határszakaszon az államhatár geodéziai kitűzése zajlik, kerítésépítési munkák nincsenek. A karók a határ pontos kijelölésére szolgálnak, a munka a napokban befejeződik.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter március 4-én Mártélyon, a hódmezővásárhelyi közgyűlés kihelyezett ülésén beszélt arról, hogy a kormány kész akár néhány hét alatt a teljes, mintegy 470 kilométeres román határszakaszon a biztonsági határzárat kiépíteni. Hozzátette: a kerítés kitűzése, az előkészítő tereprendezési munkák megkezdődtek.
Korábban Tuzson Bence, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár úgy nyilatkozott, nem lehet tudni, hogy szükség lesz-e a magyar–román határon kerítés építésére a bevándorlók szabad átjutásának megakadályozására, de ha igen, Magyarország tíz nap alatt képes felépíteni.
Rogán Antal, a magyar Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője még decemberben úgy nyilatkozott: kicsi a valószínűsége annak, hogy a román–magyar határon kerítést kell építeni, de minden eshetőségre jól fel vannak készülve a hatóságok. A korábbi időszakkal szemben az ország jobban fölkészült egy ilyen helyzetre, így a kerítés felépítése is gyorsabban menne, mint a szerb vagy a horvát határon – mondta.
Petre Tobă román belügyminiszter még februárban úgy vélekedett: a Romániával szomszédos államok döntései befolyásolják a migrációs útvonalak alakulását, és előfordulhat, hogy Románián keresztül is elindul a migránsáradat.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!