2008. január 21., 00:002008. január 21., 00:00
Ha Borisz Tadics a Szerbia EU-csatlakozását, a koszovói kérdés békés megoldását és a szerbiai magyarok helyzetének, életkörülményeinek javítását tartalmazó program mellett foglal állást, akkor a három délvidéki magyar párt támogatni fogja, ellenkezõ esetben viszont nem – mondta a politikus, aki maga több mint 80 ezer szavazatra számít. Ez 50 százalékos választási részvétel mellett 2,3-2,5 százalékot jelent. A reggel hétkor kezdõdött szavazáson 12 óráig a választásra jogosultak 21 százaléka vett részt, ami a múlt évi parlamenti választás és a 2004-es elõzõ elnökválasztás azonos adatával összehasonlítva kiugróan nagy eredmény. A Pásztor-bejelentést megelõzõ adatok szerint a Vajdaságban volt a legnagyobb a szavazókedv, majd Szerbia Belgrádtól délre esõ területe, a fõváros és végül Koszovó – a szerbek lakta települések – következett. A választáson 6 763 138 ember vehetett részt. Ahhoz, hogy a kilenc jelölt közül valaki az elsõ fordulóban gyõzzön, meg kell szereznie a szavazatok abszolút többségét, amire az elõzetes felmérések szerint senkinek sincs esélye. A február 3-i második fordulóba az elsõ két helyezett jut tovább; nagy valószínûséggel Borisz Tadics jelenlegi államfõ és Tomiszlav Nikolics, a szerb radikálisok alvezére (fõnöke, Vojiszlav Seselj éppen a hágai Nemzetközi Törvényszék elõtt igyekszik védeni magát). Már a 2004-es elnökválasztáson is e két politikus között dõlt el a küzdelem, de míg akkor mindenki biztosra vette Tadics gyõzelmét, ma sokkal kiélezettebbnek tûnik a harc. MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Látogatottsági adatok