2008. május 23., 00:002008. május 23., 00:00
Az államfõ, aki egyben a legtöbb mandátum birtokában lévõ öt párti, „Az Európai Szerbiáért – Borisz Tadics” nevû koalíciót vezetõ Demokrata Pártnak is elnöke, elõször saját táborával tárgyalt, amely a legtöbb szavazatot nyerte el a szavazáson. Pártbéli alelnöke, Dusan Petrovics arról tájékoztatta, hogy a 250 tagú parlamentbe 102 képviselõvel bejutott szövetség képes olyan koalíciót létrehozni, amelyet 142 honatya támogat. A Szerb Radikális Párt elnökségének tagja, Natasa Jovanovics ezzel szemben közölte Borisz Tadiccsal, hogy pártja jó úton halad a parlamenti többség, s a nacionalistának nevezett, illetve a szerb szocialisták köré szervezõdött táborral alkotott koalíció létrehozása felé. Ez a két kijelentés megnehezíti az elnök döntését, ugyanis kormányalakításról eddig valóban csak a radikálisok fémjelezte tábor tárgyalt. Ha Tadics a szavazatszámok alapján dönt, akkor saját táborából választ miniszterelnök-jelöltet, ha viszont a politikusi nyilatkozatok alapján, akkor a radikális– nacionalista–szocialista hármas valamelyik vezéralakját kell megbíznia. A mérleg nyelvét a szocialisták köré szervezõdött, húsz mandátum birtokában lévõ, háromtagú tábor jelenti, amely eddig csak a radikálisokkal és a Vojiszlav Kostunica neve által fémjelzett – két pártból álló – nacionalistákkal tárgyalt. Együtt 128 képviselõvel rendelkeznek, s ha a dél-szerbiai muzulmán bosnyákok önállóan indult, két képviselõvel rendelkezõ pártja is csatlakozna hozzájuk – ahogy az már többször elhangzott –, akkor tízfõs többségük lenne a parlamentben. Mint arról beszámoltunk, a szerbiai elõrehozott választásokat a Tadics és Kostunica között kirobbant ellentétek miatt kellett kiírni.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Látogatottsági adatok