
KITEKINTŐ – Tavaly 167 ezren vesztették életüket fegyveres konfliktusokban világszerte, kevesebben, mint egy évvel korábban, a menekültek száma viszont jelentősen emelkedett – áll a legnagyobb londoni hadászati-védelmi kutatóintézet éves jelentésében.
2016. május 10., 11:582016. május 10., 11:58
A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) által összeállított, a cég londoni székhelyén bemutatott felmérés – The Armed Conflict Survey 2016 – szerint tavaly 40 „aktív” fegyveres konfliktus zajlott a világban, kettővel kevesebb, mint 2014-ben. A 167 ezer halálos áldozat 13 ezerrel kevesebb, mint ahányan az előző évben életüket vesztették háborúkban és egyéb fegyveres konfliktusokban.
Az IISS a „fegyveres konfliktus” kategóriájába sorolja a háborúk mellett az olyan fegyveres erőszakcselekményeket is, mint például a mexikói kábítószer-hálózatok egymás ellen, illetve a bűnüldöző hatóságokkal folytatott hadviselése. A jelentés szerint a tavalyi áldozatok 80 százaléka hat konfliktusövezetben halt meg: Szíriában, Mexikóban, más közép-amerikai országokban, valamint Irakban, Afganisztánban és Nigériában. A szíriai polgárháborúnak a londoni kutatóintézet becslése szerint 2015-ben 55 ezer halálos áldozata volt.
Az IISS adatai szerint tavaly 12,1 millióan menekültek el a konfliktusövezetekből, 2,9 millióval többen, mint 2014-ben. A menekültek teljes számát a jelentés nem összegzi, de a világ legnagyobb emberi jogi szervezete, az Amnesty International nemrégiben Londonban kiadott éves világjelentésében kimutatta, hogy világszerte több mint 60 millióan kényszerültek otthonuktól távol élni az elmúlt egy évben, közülük sokan hoszszú évek óta. Az IISS tanulmánya szerint a világszerte zajló fegyveres konfliktusok halálos áldozatainak száma 2010 és 2014 között folyamatosan emelkedett, annak ellenére is, hogy az aktív konfliktusok száma ugyanezen időszakban csökkent.
A tavalyi adatok utalnak ebben az évtizedben először arra, hogy az áldozatok számának növekedése is megállt. Ez azonban önmagában félrevezető, mert nem globális jelenség: a csökkenés kizárólag azt jelzi, hogy a szíriai és az iraki konfliktusokban kevesebben haltak meg, mint egy évvel korábban, a többi konfliktusövezetben nem csökkent, sőt Afganisztánban, Nigériában, Szomáliában és Jemenben jelentősen nőtt a halálos áldozatok száma – hangsúlyozzák az IISS elemzői. A jelentés szerint azonban továbbra is a szíriai háború szedi messze a legtöbb halálos áldozatot a világ összes fegyveres konfliktusa közül.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
szóljon hozzá!