
Fotó: Videófelvétel
A Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet bejelentette két újabb női túsz szabadon engedését hétfő este – közölte az izraeli média.
2023. október 23., 23:442023. október 23., 23:44
2023. október 24., 00:092023. október 24., 00:09
A Hamász bejelentette, hogy Katar és Egyiptom közvetítésével „humanitárius okokból” két további elrabolt személyt bocsátott szabadon. A bejelentést Izraelben hivatalosan megerősítették. Az izraeli hatóságok hétfőig kétszázhuszonkét családot értesítettek arról, hogy a Hamász október 7-én végrehajtott terrortámadása során a Gázai övezetbe hurcolta szeretteiket – jelentette az MTI.
Mindkét asszonyt otthonukból, a Gázai övezet szomszédságában lévő Nir Óz kibucból vitték a terrortámadás napján a Gázai övezetbe. Az idős asszonyok az izraeli közszolgálati televízió értesülése szerint holokauszt-túlélők, és állandóan gyógyszerek szedésére szorulnak, amelyekhez elrablásuk óta nem jutottak hozzá. A Hamász fegyveres szárnya, az Ezzedin al-Kasszam Brigádjai előzőleg pénteken engedett szabadon két amerikai túszt – egy anyát és lányát –, ugyancsak „humanitárius okokra” hivatkozva.
Ezzel egy időben Daniel Hagari katonai szóvivő hétfőn elmondta, az izraeli hadsereg a politikai döntéshozók parancsára vár a szárazföldi hadművelet megkezdéséhez. Közölte, az izraeli hadsereg készen áll a harcra, a várakozás idején növeli harci készültségi szintjét, és elkészültek a haditervek a politikusok meghatározta célok megvalósítására. Közben viszont tengerentúli sajtóbeszámolók alapján az amerikai hatóságok megpróbálják késleltetni az izraeli hadsereg szárazföldi támadásának megindítását Gázában, abban reménykednek ugyanis, hogy a Hamász túszai közül sikerül kiszabadítani néhányat. A CNN hírtelevízió információi szerint Joe Biden elnök amiatt is igyekszik meggyőzni Izraelt Gáza megszállásának halasztásáról, hogy minél több humanitárius segély érkezhessen az övezetbe Egyiptomba irányából, a rafahi határátkelőnél.
Hozzátette, a háború tizenhetedik napján az izraeli hadsereg az iszlamista szervezetek több száz katonai célpontját támadta, miközben a Gázai övezetből is újabb hullámokban rakétákat indítottak az izraeli települések felé. Hétfőn három hezbollahos osztagot számoltak fel, és lelőttek több a Gázai övezetből, illetve Libanon felől, a Földközi-tenger partvidéke felől behatoló drónt – jelentette Hagari. A háború kezdete óta a libanoni síita Hezbollah milíciájának összesen húsz, Izrael ellen harcoló csoportját számolta fel az izraeli hadsereg. A hadsereg, szóvivője által, arra kérte az izraelieket, hogy a polgári védelem helyi utasításainak megfelelően térjenek vissza – a lehetőségekhez mérten – hétköznapi életükhöz.
Az izraeli rendőrség, a Sin Bet belbiztonsági szolgálat és a hadsereg közlése szerint megkezdték az október 7-i események kivizsgálását, amelyek során terroristák behatoltak a hadsereg laktanyáiba és bázisaira, gyilkoltak, raboltak, emberiesség elleni és háborús bűnöket követtek el. Az ENSZ közlése szerint hétfőn húsz segélyszállító teherautó vitte be rakományát a Gázai övezetbe, miután az izraeli hadsereg átvizsgálta azokat, és nem találtak bennük fegyvert. A katonai szóvivő közölte, hogy a szállítmányt az övezet déli részébe menekült civilekhez juttatják el.

Két amerikai túszt – egy anyát és lányát – engedett szabadon pénteken a Hamász fegyveres szárnya, az Ezzedin al-Kasszam Brigádjai „humanitárius okokra” hivatkozva.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!