2010. július 19., 09:092010. július 19., 09:09
Az afganisztáni lázadók ellen harcoló nemzetközi erők (ISAF) a Kabulban kedden rendezendő konferencián meg fognak állapodni abban, hogy 2014-re átadják az ország feletti biztonsági ellenőrzést az afgán hadseregnek – jelentette az Independent on Sunday című vasárnapi brit lap. A holnapi nagyszabású nemzetközi találkozón – amely az első olyan értekezlet, amelyet Afganisztánról Afganisztánban rendeznek – várhatóan 60–70 ország és szervezet képviselői lesznek jelen, köztük Hillary Clinton, az amerikai diplomácia vezetője. Kabul belvárosától a főváros körüli falvakig több ezer rendőr és hírszerzési ügynök teljesít szolgálatot, hogy elejét vegyék a tálibok támadásainak.
A brit lapnak kiszivárogtatták a tanácskozás egy közleménytervezetét, amely szerint a nemzetközi közösség támogatja Hamid Karzai afgán elnököt azon célja elérésében, hogy az afgán nemzeti fegyveres erők vegyék át 2014 végéig a hadműveletek irányítását valamennyi tartományban. „A külföldi erők eddig az időpontig megadják az afgán erőknek a szükséges segítséget a biztonság erősítése érdekében, majd azt követően a kiképzésben, a felszerelésben és az átmeneti finanszírozásban” – írta a lap.
Csakhogy az ellenőrzés átadása rendkívül kemény dió az Afganisztánt 2001 őszén megszálló Egyesült Államok és NATO-szövetségesei számára, ugyanis a tálib felkelők az utóbbi időben több merényletet követnek el, mint a háború eleje óta bármikor, jelentősen megnövelve a civil áldozatok számát, ezzel egy időben a 150 ezer embert tömörítő ISAF körében a kilenc éve tartó háború is egyre több áldozatot követel: csaknem kétezer külföldi katona halt meg eddig.
Ráadásul elszaporodott az olyan eseteknek a száma, amikor az afgán hadsereg vagy más biztonsági erők tagjai fordítják fegyvereiket amerikai vagy NATO-katonák ellen. Ilyen incidens történt a múlt héten Helmand tartományban, amikor közös járőrözés közben három brit katonatársával végzett egy afgán kommandós. A rakétagránáttal gyilkoló 21 éves katona a történtek után elmenekült, később azonban telefonon felhívta a BBC kabuli irodáját és tettét azzal indokolta, hogy dühös volt a hazájában harcoló brit katonákra, akik szerinte asszonyokat és gyerekeket ölnek, nem azért vannak ott, hogy újjáépítsék Afganisztánt.
„A tálibok mudzsahedek, akik hazájukért harcolnak” – válaszolta Talib Husszein arra a felvetésre, miszerint a lázadók is ölnek afgán civileket. A brit erők tavaly novemberben már elszenvedtek hasonló támadást: egy afgán rendőr akkor öt brit katonát ölt meg, egyértelmű jeleként annak, hogy még komoly nehézséget jelent az afganisztáni biztonsági erők kiképzése. Azt követően az ISAF vezetői megfogadták, hogy jobban megszűrik az afgán fegyveres erőkbe felvett személyeket, ez az igény azonban szakértők szerint megnehezíti annak a célnak a megvalósítását, hogy minél hamarabb fel kell duzzasztani a helyi hadsereget, hogy az amerikai és a NATO-csapatok a jövő évtől kezdődően fokozatosan kivonulhassanak az ázsiai országból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Látogatottsági adatok