Menyhárt József, Brenzovics László és Kelemen Hunor a szabadegyetem Martfeszt táborában
Fotó: MTI
Az elmúlt egy év közösségeiket és pártjaikat érintő legfontosabb történéseiről számoltak be, illetve célkitűzéseiket és terveiket ismertették a külhoni magyar pártok vezetői az ötödik Martosi Szabadegyetem nemzetpolitikai fórumán szombaton.
2017. július 08., 22:112017. július 08., 22:11
2017. július 08., 22:162017. július 08., 22:16
A Kárpát-medencei körkép címmel megrendezett kerekasztal-beszélgetés az utolsó közéleti fórum volt a szerdától vasárnap estig tartó – a magyarok felvidéki találkozóhelyeként jellemzett – szabadegyetemen. A beszélgetésen – amely az egy cél, egy akarat gondolatisága mentén zajlott – Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke vett részt.
Menyhárt József elmondta: a tavalyi tisztújítás után pártja „a magyar társadalom szövetének erősítése" érdekében megerősítette a párbeszédet a helyi magyar közösségi szervezetekkel, a civil szférával és az egyházakkal, illetve tettek lépéseket a Most-Híd szlovák-magyar párt irányába is, a magyarságot érintő kérdésekben megindítandó együttgondolkodás céljával. A nemzetpolitika eszköztárának kibővítésével és megerősítésével kapcsolatban kiemelte: gazdaságilag meg kell erősíteni a helyi magyarságot, amit elmondása szerint az is fontossá tett, hogy az utóbbi évtizedekben a magyarok lakta régiók tudatos elszegényítése zajlott Szlovákiában. Ebben rendkívül fontos eszköznek nevezte a megújított Baross Gábor tervet (a Felvidék gazdaságfejlesztési terve), amelyet még idén augusztusban társadalmi vitára bocsátanak.
A Szlovákiában idén novemberre kitűzött megyei választásokról azt mondta: meg kell tartaniuk és tovább kell építeniük a magyarság jelenlegi megyei képviseletét, ami azért is fontos, mert a térségi politika kiemelt szerepet játszhat a magyarlakta régiók felvirágoztatásában.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke felszólalásában a talpon maradásnak, az identitás megőrzésének és újrateremtésének fontosságát hangsúlyozta. Elmondta: az erdélyi magyarságnak, amely az újrakezdések évszázadát tudhatja maga mögött, a tavaly novemberi romániai parlamenti választásokon sikerült a 2008-as szintre visszaerősítenie parlamenti képviseletét. Hozzáfűzte: közösségépítéssel telt évek és sok munka gyümölcseként, listájukon a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjeinek is helyet engedve, 30 képviselői mandátumot szereztek a román törvényhozásban, és sikerült bővíteniük a magyarság nyelvi és oktatási jogait.
Kelemen Hunor elmondta: bár pártjuk minden egyes alkalommal rámutat, hogy amikor autonómiáról beszélnek, nem Erdély elszakítására gondolnak, a magyarokat ennek ellenére továbbra is nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti a románok többsége, ami óriási bizalomhiányról tanúskodik a többségi nemzet részéről.
Pásztor István, a VMSZ elnöke elmondta: pártjuk a tavalyi választások után kormánytényezővé vált, négy államtitkári posztot is kaptak, így most a VMSZ „mindenhol a hatalomban van." Rámutatott: nem volt egyszerű döntés koalíciót kötni a Szerb Haladó Párttal, annak tagjainak a kilencvenes években tapasztalt előélete miatt, de így sikerült elérniük, hogy a koalíciós megállapodásban rögzítették a vajdasági magyarság fejlődését célzó alapelveket.
Hangsúlyozta: a vajdasági magyar közösség ma megbecsült közösség Szerbiában, amire soha korábban nem volt példa, és a magyarországi támogatásoknak köszönhetően jelentős bővítések vannak az intézményrendszerben is. Elmondta: a magyar kormány gazdaságfejlesztési csomagja mintegy 10 milliárd forinttal járult hozzá a helyi magyarság gazdasági megerősödéséhez, abban több mint hétezer pályázó vett részt. Hozzáfűzte: sikerült megértetniük a többségi nemzet képviselőivel, hogy a gazdaságfejlesztés nekik is érdekük, így bízik benne, hogy jövőre már a másfél éve indult program konkrét eredményeiről tud majd beszámolni.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke arról beszélt, hogy a külhoni magyar közösségek közül – az országban dúló háború miatt – a kárpátaljai magyarság van a legnehezebb helyzetben. „Ebben a nehéz helyzetben is körülményeket kell teremteni arra, hogy a közösség megmaradjon, fejlődni tudjon” – szögezte le. Ebben fontos szerepe lehet annak, hogy a KMKSZ társadalmi beágyazottsága mély, a helyi felnőtt magyar lakosság csaknem fele tagja a szervezetnek, és ez eddig is segített abban, hogy a 150 ezres közösség máig politikai tényező tudjon maradni.
A Via Nova Ifjúsági Csoport, a Selye János Egyetem (SJE) hallgatói önkormányzata és több partnerszervezetük által szervezett Martosi Szabadegyetem vasárnap estig tart, de politikai témájú fórumainak sora a nemzetpolitikai kerekasztallal már lezárult. A Martfeszt utolsó napja a helyi református templomban tartott közös istentisztelettel kezdődik, s az aznapi programban kiemelt helyet kapnak a tavalyi rendezvényen elhunyt fiatal sportoló, Kovács Kata Zsófia emlékére tartott sportesemények is. Az ötödik Martosi Szabadegyetemet vasárnap este az Ismerős Arcok koncertje zárja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!