
Menyhárt József, Brenzovics László és Kelemen Hunor a szabadegyetem Martfeszt táborában
Fotó: MTI
Az elmúlt egy év közösségeiket és pártjaikat érintő legfontosabb történéseiről számoltak be, illetve célkitűzéseiket és terveiket ismertették a külhoni magyar pártok vezetői az ötödik Martosi Szabadegyetem nemzetpolitikai fórumán szombaton.
2017. július 08., 22:112017. július 08., 22:11
2017. július 08., 22:162017. július 08., 22:16
A Kárpát-medencei körkép címmel megrendezett kerekasztal-beszélgetés az utolsó közéleti fórum volt a szerdától vasárnap estig tartó – a magyarok felvidéki találkozóhelyeként jellemzett – szabadegyetemen. A beszélgetésen – amely az egy cél, egy akarat gondolatisága mentén zajlott – Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke vett részt.
Menyhárt József elmondta: a tavalyi tisztújítás után pártja „a magyar társadalom szövetének erősítése" érdekében megerősítette a párbeszédet a helyi magyar közösségi szervezetekkel, a civil szférával és az egyházakkal, illetve tettek lépéseket a Most-Híd szlovák-magyar párt irányába is, a magyarságot érintő kérdésekben megindítandó együttgondolkodás céljával. A nemzetpolitika eszköztárának kibővítésével és megerősítésével kapcsolatban kiemelte: gazdaságilag meg kell erősíteni a helyi magyarságot, amit elmondása szerint az is fontossá tett, hogy az utóbbi évtizedekben a magyarok lakta régiók tudatos elszegényítése zajlott Szlovákiában. Ebben rendkívül fontos eszköznek nevezte a megújított Baross Gábor tervet (a Felvidék gazdaságfejlesztési terve), amelyet még idén augusztusban társadalmi vitára bocsátanak.
A Szlovákiában idén novemberre kitűzött megyei választásokról azt mondta: meg kell tartaniuk és tovább kell építeniük a magyarság jelenlegi megyei képviseletét, ami azért is fontos, mert a térségi politika kiemelt szerepet játszhat a magyarlakta régiók felvirágoztatásában.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke felszólalásában a talpon maradásnak, az identitás megőrzésének és újrateremtésének fontosságát hangsúlyozta. Elmondta: az erdélyi magyarságnak, amely az újrakezdések évszázadát tudhatja maga mögött, a tavaly novemberi romániai parlamenti választásokon sikerült a 2008-as szintre visszaerősítenie parlamenti képviseletét. Hozzáfűzte: közösségépítéssel telt évek és sok munka gyümölcseként, listájukon a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjeinek is helyet engedve, 30 képviselői mandátumot szereztek a román törvényhozásban, és sikerült bővíteniük a magyarság nyelvi és oktatási jogait.
Kelemen Hunor elmondta: bár pártjuk minden egyes alkalommal rámutat, hogy amikor autonómiáról beszélnek, nem Erdély elszakítására gondolnak, a magyarokat ennek ellenére továbbra is nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti a románok többsége, ami óriási bizalomhiányról tanúskodik a többségi nemzet részéről.
Pásztor István, a VMSZ elnöke elmondta: pártjuk a tavalyi választások után kormánytényezővé vált, négy államtitkári posztot is kaptak, így most a VMSZ „mindenhol a hatalomban van." Rámutatott: nem volt egyszerű döntés koalíciót kötni a Szerb Haladó Párttal, annak tagjainak a kilencvenes években tapasztalt előélete miatt, de így sikerült elérniük, hogy a koalíciós megállapodásban rögzítették a vajdasági magyarság fejlődését célzó alapelveket.
Hangsúlyozta: a vajdasági magyar közösség ma megbecsült közösség Szerbiában, amire soha korábban nem volt példa, és a magyarországi támogatásoknak köszönhetően jelentős bővítések vannak az intézményrendszerben is. Elmondta: a magyar kormány gazdaságfejlesztési csomagja mintegy 10 milliárd forinttal járult hozzá a helyi magyarság gazdasági megerősödéséhez, abban több mint hétezer pályázó vett részt. Hozzáfűzte: sikerült megértetniük a többségi nemzet képviselőivel, hogy a gazdaságfejlesztés nekik is érdekük, így bízik benne, hogy jövőre már a másfél éve indult program konkrét eredményeiről tud majd beszámolni.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke arról beszélt, hogy a külhoni magyar közösségek közül – az országban dúló háború miatt – a kárpátaljai magyarság van a legnehezebb helyzetben. „Ebben a nehéz helyzetben is körülményeket kell teremteni arra, hogy a közösség megmaradjon, fejlődni tudjon” – szögezte le. Ebben fontos szerepe lehet annak, hogy a KMKSZ társadalmi beágyazottsága mély, a helyi felnőtt magyar lakosság csaknem fele tagja a szervezetnek, és ez eddig is segített abban, hogy a 150 ezres közösség máig politikai tényező tudjon maradni.
A Via Nova Ifjúsági Csoport, a Selye János Egyetem (SJE) hallgatói önkormányzata és több partnerszervezetük által szervezett Martosi Szabadegyetem vasárnap estig tart, de politikai témájú fórumainak sora a nemzetpolitikai kerekasztallal már lezárult. A Martfeszt utolsó napja a helyi református templomban tartott közös istentisztelettel kezdődik, s az aznapi programban kiemelt helyet kapnak a tavalyi rendezvényen elhunyt fiatal sportoló, Kovács Kata Zsófia emlékére tartott sportesemények is. Az ötödik Martosi Szabadegyetemet vasárnap este az Ismerős Arcok koncertje zárja.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
szóljon hozzá!