Az RMDSZ elnöke Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével
Fotó: Kelemen Hunor/Facebook
Az Európai Uniónak, a NATO-nak mihamarabb meg kell állítania az orosz agressziót – jelentette ki brüsszeli tárgyalásai során Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
2022. március 24., 23:162022. március 24., 23:16
2022. március 25., 00:012022. március 25., 00:01
A bukaresti kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő politikus többek között Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével, Manfred Weberrel, az EP néppárti (EPP) frakcióvezetőjével és Antonio López-Istúrizzal, az Európai Néppárt főtitkárával folytatott megbeszélést.
„A mi történelmi tapasztalatunk, hogy keletről sem szabadság, sem jólét, sem biztonság nem jön, ezért az Európai Uniónak, a NATO-nak az orosz agressziót meg kell állítania mihamarabb. Ebben Romániára és a kormánykoalíció tagjára, az RMDSZ-re számítani lehet” – közölte a szövetségi elnök. Úgy értékelte, hogy amennyiben az orosz agresszió folytatódik, a menekülthullám első, lassan lezáruló fázisa után következik egy még erősebb hullám. A feladat szerinte továbbra is az, hogy Románia fogadja a háborús menekülteket, ellássa és minden segítséget megadjon nekik.
Kelemen Hunor úgy vélekedett, hogy a háború át fogja rajzolni a világot és Európát. Ezért szerinte a gazdasági válság következtében a polgárok problémáit, az energiaárakat, az élelmiszerellátást az Európai Uniónak egységesen kell majd kezelnie, miközben nem veszítheti el azt a technikai, gazdasági, politikai előnyét sem, amelyet az elmúlt évtizedekben felhalmozott. „Bármilyen reform során mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a nemzeti kisebbségek alakítói legyenek a jövőnek, és megkapják azt a védelmet, amelyre szükségük van” – állapította meg az RMDSZ-elnök.
A miniszterelnök-helyettes Michael Gahlerrel, az EPP külügyi szakmai vezetőjével és David McAllisterrel, az EP külügyi bizottságának elnökével is egyeztetett. A külügyi szakemberekkel az orosz-ukrán háború kapcsán arról tanácskoztak, miként tudja magát függetleníteni az Európai Unió az orosz gáztól és olajtól, és arról is, hogy a menekültek és háború területén maradt emberek megsegítésében részt kell vállalni. „Abban mindannyian egyetértettünk, hogy sem az EU, sem a NATO nem lehet közvetlenül része a háborúnak” – közölte Kelemen. Hozzátette, az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat életben kell tartani és tovább bővíteni, a legfontosabb, hogy megőrizzék a Nyugat egységes fellépését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!