
Az RMDSZ elnöke Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével
Fotó: Kelemen Hunor/Facebook
Az Európai Uniónak, a NATO-nak mihamarabb meg kell állítania az orosz agressziót – jelentette ki brüsszeli tárgyalásai során Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
2022. március 24., 23:162022. március 24., 23:16
2022. március 25., 00:012022. március 25., 00:01
A bukaresti kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő politikus többek között Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével, Manfred Weberrel, az EP néppárti (EPP) frakcióvezetőjével és Antonio López-Istúrizzal, az Európai Néppárt főtitkárával folytatott megbeszélést.
„A mi történelmi tapasztalatunk, hogy keletről sem szabadság, sem jólét, sem biztonság nem jön, ezért az Európai Uniónak, a NATO-nak az orosz agressziót meg kell állítania mihamarabb. Ebben Romániára és a kormánykoalíció tagjára, az RMDSZ-re számítani lehet” – közölte a szövetségi elnök. Úgy értékelte, hogy amennyiben az orosz agresszió folytatódik, a menekülthullám első, lassan lezáruló fázisa után következik egy még erősebb hullám. A feladat szerinte továbbra is az, hogy Románia fogadja a háborús menekülteket, ellássa és minden segítséget megadjon nekik.
Kelemen Hunor úgy vélekedett, hogy a háború át fogja rajzolni a világot és Európát. Ezért szerinte a gazdasági válság következtében a polgárok problémáit, az energiaárakat, az élelmiszerellátást az Európai Uniónak egységesen kell majd kezelnie, miközben nem veszítheti el azt a technikai, gazdasági, politikai előnyét sem, amelyet az elmúlt évtizedekben felhalmozott. „Bármilyen reform során mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a nemzeti kisebbségek alakítói legyenek a jövőnek, és megkapják azt a védelmet, amelyre szükségük van” – állapította meg az RMDSZ-elnök.
A miniszterelnök-helyettes Michael Gahlerrel, az EPP külügyi szakmai vezetőjével és David McAllisterrel, az EP külügyi bizottságának elnökével is egyeztetett. A külügyi szakemberekkel az orosz-ukrán háború kapcsán arról tanácskoztak, miként tudja magát függetleníteni az Európai Unió az orosz gáztól és olajtól, és arról is, hogy a menekültek és háború területén maradt emberek megsegítésében részt kell vállalni. „Abban mindannyian egyetértettünk, hogy sem az EU, sem a NATO nem lehet közvetlenül része a háborúnak” – közölte Kelemen. Hozzátette, az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat életben kell tartani és tovább bővíteni, a legfontosabb, hogy megőrizzék a Nyugat egységes fellépését.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!