Fotó: K. Debreceni Mihály
Előremutató, de egyelőre még meg kell várni a végleges szöveget – így kommentálta K. Debreceni Mihály, a magyar közmédia kárpátaljai tudósítója a Krónika kérdésére az ukrán kisebbségi törvény módosítását, amelyet a múlt hét végén fogadott el a kijevi parlament. Hétfőn az ukrán külügyminiszterrel tárgyalt Szijjártó Péter Brüsszelben.
2023. december 11., 20:072023. december 11., 20:07
Lapunk arra volt kíváncsi, hogy valós javulást hoz a módosítás, vagy csak a vágyott EU-csatlakozást szolgáló porhintésről van szó. „Egyelőre kivárás van, tanulmányozni fogják, mert még nincs meg a teljes szöveg. Előremutató, de meg kell vizsgálni” – mutatott rá az újságíró.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) is óvatos derűlátással viszonyul a módosításhoz.
A törvényt és a szövegét tanulmányozzuk, és a KMKSZ a véleményét a jövő hét folyamán közzé fogja tenni” – tudatta Darcsi Karolina, a KMKSZ szóvivője.
Mint arról beszámoltunk,
A Legfelső Tanács (parlament) két korrupcióellenes jogszabályt, valamint a lobbitörvényt is elfogadta pénteken, ezek Denisz Smihal miniszterelnök véleménye szerint együttesen lehetővé teszik, hogy megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval – közölte az Ukrinform hírügynökség. Hozzátette, hogy a jogszabályokat már Volodimir Zelenszkij elnök is aláírta.
Az ukrán külügyminiszterrel tárgyalt Szijjártó Péter Brüsszelben
Ukrajna európai integrációs törekvéséről folytatott megbeszélést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel Brüsszelben. Szijjártó Péter hétfőn a Facebook-oldalán azt írta: bár személyesen a háború kitörése óta nem találkoztak, de tavaly február előtt folyamatosan tartották a kapcsolatot annak érdekében, hogy jobbak legyenek a kapcsolatok Magyarország és Ukrajna között. „A kétoldalú kapcsolatok szempontjából nehéz volt az az időszak, mert 2015-től folyamatosan léptek életbe Ukrajnában azok a szabályok, amelyek egyre jobban szorították vissza a magyar nemzeti közösség jogait és mindez árnyékot vetett a kétoldalú kapcsolatokra” – tette hozzá, jelezve: a kisebbségi törvény kapcsán Magyarország elvárása a 2015-ös állapotokhoz való visszatérés. A tárcavezető kiemelte, hogy a megbeszélésen Ukrajna európai integrációs ambícióiról esett szó. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, „ez számunkra nem taktikai kérdés, hanem ez egy olyan döntés, amelynek történelmi síkon van jelentősége az egész Európai Unió jövője szempontjából”. „A döntési javaslat előkészítetlen, az Európai Bizottságnak gyakorlatilag fogalma sincsen arról, hogy milyen hatása lenne Ukrajna uniós tagságának az egész közösségre. Elég csak arra gondolni, hogy milyen kezelhetetlen problémákat okozott az Európai Bizottság korábbi döntése a gabonatranzitról vagy az ukrán kamionok engedélykötelességének eltörléséről” – fogalmazott a bejegyzésben Szijjártó Péter. Hozzátette, az Európai Bizottság nem végezte el azokat az előkészületi munkákat, amelyek garantálnák, hogy Ukrajna kölcsönösen előnyös módon folytathasson csatlakozási tárgyalásokat.
Magyarország nem enged semmifajta nyomásgyakorlásnak, zsarolásnak vagy kecsegtetési kísérletnek Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését illetően, nem hajlandó összekeverni a történelmi-stratégiai és a taktikai dimenziókat – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben. „Nem fogadunk el nyomásgyakorlást, s mindenfajta zsarolásnak, kecsegtetési kísérletnek is ellenállunk (.) És szeretném leszögezni, hogy továbbra sem vagyunk hajlandók összekeverni történelmi-stratégiai és taktikai dimenziókat” – fogalmazott a tárcavezető. Szijjártó Péter újságírói kérdésekre válaszolva közölte, hogy a kárpátaljai magyar szervezetekkel közösen elemezni fogják az ukrán kisebbségi törvényt, az azonban már most látszik, hogy az nem adja vissza a 2015 óta fokozatosan megvont jogokat. Szavai szerint ez ráadásul olyan bizonytalan helyzetet teremt, amelyben a további visszalépés is lehetséges. „Egyébként is tartanánk magunkat a magyar bölcsességhez, hogy hisszük, ha látjuk. Itt egy elfogadott szövegről van szó, hogy ennek a végrehajtása hogyan fog kinézni, még senki se tudja” – mondta.
Az Ukrinform jelentése szerint az új kisebbségi törvény „javasolja”, hogy módosítsák Ukrajna számos, a kisebbségek jogait érintő jogszabályát: a helyi önkormányzatokról, a felsőoktatásról, a közoktatásról, az államnyelvről, valamint a médiáról szóló törvényt is. A magánkézben lévő iskolák, egyetemek az EU bármelyik hivatalos nyelvén oktathatnak, külön tárgyként biztosítva az ukrán nyelv elsajátítását.
A törvény arról is rendelkezik, hogy a választási propagandaanyagok Ukrajna őshonos népeinek és kisebbségeinek nyelvén is megjelenhetnek az ukrán mellett, valamint eltörölte azt a rendelkezést, amely szerint a könyvek legalább felének ukrán nyelvűnek kell lenniük.
Az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek korábban több alkalommal is bírálták az Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló, 2022 decemberében elfogadott új törvényt, illetve annak tervezett módosításait. A jogszabály a középiskolai és szakoktatás nyelvével kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy
Emellett bármely tanintézmény saját hatáskörben bővítheti az ukrán nyelven oktatott tantárgyak listáját. A televíziózás kötelező ukrán nyelvű kvótáját legalább 30 százalékban állapítja meg a törvény a jelenleg hatályos 75 százalék helyett. A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló új törvényt a kormány által benyújtott tervezet alapján, a parlamenti frakciók módosításaival fogadta el a Legfelső Tanács.
Ukrán külügyminiszter: Kijev elvégezte házifeladatát a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez
Ukrajna elvégezte házifeladatát az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, minden ellenétetés állítás téves – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Brüsszelben hétfőn.
Dmitro Kuleba az uniós tagországok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően újságíróknak nyilatkozva közölte, mivel Kijev elvégezte az elvárt feladatokat, a viszonosság elve alapján és a partnerség jegyében azt várja, hogy az EU elismerje az ukrán erőfeszítéseket.
Szavai szerint „pusztító” lenne, ha az EU-tagországok vezetői nem adnának zöld jelzést országának a tagsági tárgyalások megkezdéséhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!