Az ezt követő tíz napos háború után a jugoszláv néphadsereg kivonult az országból, amelynek függetlenségét 1992 január 15-én ismerte el az Európai Gazdasági Közösség és harminc másik állam, április 7-én pedig az Egyesült Államok is.
Horvátország lakossága 1991. május 19-én egyértelműen a függetlenség mellett szavazott, amelyet a nemzetközi közösség a Szlovéniáéval egy napon ismert el. A referendumot bojkottáló szerb lakosság a jugoszláv hadsereggel együtt 1991 augusztusában nyílt háborút indított a horvátok ellen, amely 1995-ben ért véget.
Bosznia-Hercegovina 1991 október 15-én nyilvánította ki az ország szuverenitását. 1992-ben, nemzetközi közvetítéssel a bosnyákok, a szerbek és a horvátok megállapodtak abban, hogy három részre osztják az országot, de két nap múlva Alija Izetbegovic bosnyák államfő visszavonta aláírását és népszavazást hirdetett ki. A szerbek bojkottálták a referendumot, de a lakosság több mint 62 százaléka a függetlenség mellett foglalt állást. A bosnyák vezetés 1992. április 5-én kiáltotta ki az ország függetlenségét, ekkor azonban már elkezdődtek a fegyveres összecsapások. Egy nappal később elkezdődött Szarajevó ostroma, amely 1995 novemberéig, a daytoni békeszerződés aláírásáig tartott.
Macedónia vér nélkül vált független országgá. Az 1991 szeptember 8-i népszavazáson a lakosság 91 százaléka támogatta az önállóságot, amelyet egy hét múlva ki is hirdettek.
Montenegró és Szerbia 1992-ben létrehozta a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot, amely 2003-ban Szerbia-Montenegró néven lazább szövetséggé alakult. Montenegróban 2006 májusában népszavazást tartottak az ország függetlenségéről, amelyet június 3-án kiáltottak ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Látogatottsági adatok