Az ezt követő tíz napos háború után a jugoszláv néphadsereg kivonult az országból, amelynek függetlenségét 1992 január 15-én ismerte el az Európai Gazdasági Közösség és harminc másik állam, április 7-én pedig az Egyesült Államok is.
Horvátország lakossága 1991. május 19-én egyértelműen a függetlenség mellett szavazott, amelyet a nemzetközi közösség a Szlovéniáéval egy napon ismert el. A referendumot bojkottáló szerb lakosság a jugoszláv hadsereggel együtt 1991 augusztusában nyílt háborút indított a horvátok ellen, amely 1995-ben ért véget.
Bosznia-Hercegovina 1991 október 15-én nyilvánította ki az ország szuverenitását. 1992-ben, nemzetközi közvetítéssel a bosnyákok, a szerbek és a horvátok megállapodtak abban, hogy három részre osztják az országot, de két nap múlva Alija Izetbegovic bosnyák államfő visszavonta aláírását és népszavazást hirdetett ki. A szerbek bojkottálták a referendumot, de a lakosság több mint 62 százaléka a függetlenség mellett foglalt állást. A bosnyák vezetés 1992. április 5-én kiáltotta ki az ország függetlenségét, ekkor azonban már elkezdődtek a fegyveres összecsapások. Egy nappal később elkezdődött Szarajevó ostroma, amely 1995 novemberéig, a daytoni békeszerződés aláírásáig tartott.
Macedónia vér nélkül vált független országgá. Az 1991 szeptember 8-i népszavazáson a lakosság 91 százaléka támogatta az önállóságot, amelyet egy hét múlva ki is hirdettek.
Montenegró és Szerbia 1992-ben létrehozta a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot, amely 2003-ban Szerbia-Montenegró néven lazább szövetséggé alakult. Montenegróban 2006 májusában népszavazást tartottak az ország függetlenségéről, amelyet június 3-án kiáltottak ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Látogatottsági adatok