Az ezt követő tíz napos háború után a jugoszláv néphadsereg kivonult az országból, amelynek függetlenségét 1992 január 15-én ismerte el az Európai Gazdasági Közösség és harminc másik állam, április 7-én pedig az Egyesült Államok is.
Horvátország lakossága 1991. május 19-én egyértelműen a függetlenség mellett szavazott, amelyet a nemzetközi közösség a Szlovéniáéval egy napon ismert el. A referendumot bojkottáló szerb lakosság a jugoszláv hadsereggel együtt 1991 augusztusában nyílt háborút indított a horvátok ellen, amely 1995-ben ért véget.
Bosznia-Hercegovina 1991 október 15-én nyilvánította ki az ország szuverenitását. 1992-ben, nemzetközi közvetítéssel a bosnyákok, a szerbek és a horvátok megállapodtak abban, hogy három részre osztják az országot, de két nap múlva Alija Izetbegovic bosnyák államfő visszavonta aláírását és népszavazást hirdetett ki. A szerbek bojkottálták a referendumot, de a lakosság több mint 62 százaléka a függetlenség mellett foglalt állást. A bosnyák vezetés 1992. április 5-én kiáltotta ki az ország függetlenségét, ekkor azonban már elkezdődtek a fegyveres összecsapások. Egy nappal később elkezdődött Szarajevó ostroma, amely 1995 novemberéig, a daytoni békeszerződés aláírásáig tartott.
Macedónia vér nélkül vált független országgá. Az 1991 szeptember 8-i népszavazáson a lakosság 91 százaléka támogatta az önállóságot, amelyet egy hét múlva ki is hirdettek.
Montenegró és Szerbia 1992-ben létrehozta a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot, amely 2003-ban Szerbia-Montenegró néven lazább szövetséggé alakult. Montenegróban 2006 májusában népszavazást tartottak az ország függetlenségéről, amelyet június 3-án kiáltottak ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Látogatottsági adatok