
Fotó: Facebook/Európai Parlament
Az Európai Parlament keddi strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a hétéves uniós költségvetés félidős felülvizsgálatát, benne az Ukrajnának szánt, 50 milliárd eurós, hosszú távú pénzügyi támogatást.
2024. február 27., 16:002024. február 27., 16:00
Az uniós parlament közleménye szerint a 2021 és 2027 közötti uniós pénzügyi keret (MFF) 499 szavazattal, 67 ellenszavazattal és 31 tartózkodás mellett elfogadott módosítása révén az uniós költségvetés hatékonyabban tud majd válaszolni a felvetődő igényekre és az előre nem látható körülményekre, különösen a migrációs és külpolitikai kihívások kezelése, valamint az EU válsághelyzetekre való felkészítése terén.
A félidős felülvizsgálattal létrejön egy olyan mechanizmus, amely az egyre növekvő kamatlábakra való tekintettel segít megbirkózni a koronavírus-járvány okozta válság utáni helyreállítást segítő unió eszköz keretében felvett hitelek törlesztésének nehézségeivel.
Az uniós költségvetés felülvizsgálata nyomán elkülönített uniós alap, az úgynevezett Ukrajna-eszköz létrehozásáról 536 szavazattal, 40 ellenszavazattal és 39 tartózkodás mellett döntött az Európai Parlament.

A Brüsszelben csütörtökön kezdődött európai uniós csúcson máris sikerült megállapodni arról, hogy az EU 50 milliárd eurós támogatást nyújt Ukrajnának – jelentette be az X-en Charles Michel, az Európai Unió Tanácsának elnöke.
Az EP-képviselők az uniós költségvetés felülvizsgálatával kapcsolatban, 517 szavazattal, 59 ellenében és 51 tartózkodás mellett elfogadták az úgynevezett Stratégiai Technológiák Európai Platformot (STEP) „Európa pozíciójának erősítésére” a létfontosságú technológiai területeken. Ide egyebek mellett a digitális technológiák, a tiszta és erőforrás-hatékony, például a nettó zéró-kibocsátású technológiák és a biotechnológiák tartoznak – tájékoztatott az uniós parlament.

Sikerként értékelte a csütörtöki, az európai uniós csúcson folytatott tárgyalásait Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
szóljon hozzá!