Még nem tudni, mennyire harapózik el a helyzet Kelet-Ukrajnában, beavatkozik-e az orosz hadsereg
A Romániával határos Ukrajnát ismét fegyveres támadás fenyegeti. Valóban háborúzni akar Oroszország, vagy csak biztonsági garanciákat szeretne kikényszeríteni? A tárgyalások előtti pozíciók erősítése csupán a kölcsönös orosz–amerikai fenyegetések célja? A lapunknak nyilatkozó szakértő úgy véli, az információs térben teret nyert hidegháborús hangnem jelzi, hogy a helyzet feszült.
2022. január 08., 08:402022. január 08., 08:40
2022. január 27., 11:462022. január 27., 11:46
Az ukrán határ mentén az orosz csapatösszevonás miatt kialakult feszültség enyhítése céljából Jens Stoltenberg NATO-főtitkár összehívta a NATO–Oroszország Tanács nagyköveti szintű rendkívüli ülését, amelyet január 12-én tartanak Brüsszelben. Joe Biden amerikai elnök megígérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy az Egyesült Államok „határozott választ ad”, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát. Vlagyimir Putyin orosz elnök jogilag rögzített garanciákat követel, amelyek kizárják a NATO további bővítését keleti irányba és fegyverek telepítését Ukrajnába. Oroszország jelenleg több mint százezer katonát állomásoztat Ukrajna határainak közvetlen közelében.
Háború lesz? – kérdeztük Stier Gábort, a szláv világgal foglalkozó Moszkvatér.com portál főszerkesztőjét.
– fogalmazott a külpolitikai újságíró. Szerinte Oroszország nem háborúzni akar, hanem az érdekeit figyelembe vevő rendszerről, a biztonsági garanciákról tárgyalni. „Ezt megalapozandó, az új katonai fejlesztések folyamatos bemutatásával, a demonstratív hadgyakorlatokkal nyomatékosította, hogy mire képes.
A téteket megtették, most már jönnek a tárgyalások. Ha ezek zsákutcába jutnak, akkor akár kisebb háború is lehet. De ne felejtsük el, hogy nemcsak Ukrajna, hanem Tajvan körül is forró a helyzet” – vázolta a helyzetet Stier Gábor.
Azon kérdésünkre, hogy milyen motiváció áll az orosz és az amerikai vezetés zajos üzengetései mögött, a főszerkesztő azt mondta,
„A téteket emelni kell ahhoz, hogy legyen miből engedni. Az amerikai kommunikáció a hangsúlyt az orosz fenyegetésre teszi, hogy aztán elmondhassa, megmentette Ukrajnát Moszkva agressziójától. A Kreml közben a vörös vonalakat húzogatja, és meglebegteti ezek átlépésének lehetséges következményeit” – hangsúlyozta a Krónikának Stier Gábor. Úgy véli, az információs térben teret nyert hidegháborús hangnem jelzi, hogy a helyzet feszült.
– tette hozzá. Kiemelte ugyanakkor, hogy az orosz–amerikai alkudozás a Peking és Washington közötti szembenállás árnyékában zajlik, s ez utóbbi alakulása hatással lehet az Európát érintő egyeztetésekre is.
Felvetettük, Oroszország katonai mozgásai a Krím annektálása óta joggal aggaszthatják Ukrajnát. Mennyire tart a háborútól az ukrajnai lakosság? A külpolitikai szakújságíró szerint a kijevi hatalom a médián keresztül hergeli a lakosságot, az azonban már megszokta ezt a helyzetet. Hozzátette: természetesen tartanak egy újabb háborútól, de
A Biden és Putyin viszonyát firtató kérdésünkre Stier Gábor mindenféle érzelemtől mentesnek nevezte a kapcsolatot. „Pragmatikus. Bizonyos tekintetben Joe Biden mint tárgyalópartner jobban megfelel Moszkvának, mint Donald Trump, mert egyértelműbb és kiszámíthatóbb. Egyébként pedig nagyjából Trump elnökségének a felétől legalább világossá vált, hogy a szép szavak mögött Amerika érdekei változatlanok. S mivel a Trumppal kapcsolatos illúziók elszálltak, Biden sem tűnik annyira ördögnek, akivel ne lehetne megegyezni” – mondta Moszkvatér.com portál főszerkesztője. Meglátása szerint az orosz–amerikai kapcsolatokban folyamatosság van Oroszország feltartóztatása, bekerítése kérdésében, mint ahogy abban is, hogy Washington szeretné leválasztani Moszkvát Pekingről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!