Még nem tudni, mennyire harapózik el a helyzet Kelet-Ukrajnában, beavatkozik-e az orosz hadsereg
A Romániával határos Ukrajnát ismét fegyveres támadás fenyegeti. Valóban háborúzni akar Oroszország, vagy csak biztonsági garanciákat szeretne kikényszeríteni? A tárgyalások előtti pozíciók erősítése csupán a kölcsönös orosz–amerikai fenyegetések célja? A lapunknak nyilatkozó szakértő úgy véli, az információs térben teret nyert hidegháborús hangnem jelzi, hogy a helyzet feszült.
2022. január 08., 08:402022. január 08., 08:40
2022. január 27., 11:462022. január 27., 11:46
Az ukrán határ mentén az orosz csapatösszevonás miatt kialakult feszültség enyhítése céljából Jens Stoltenberg NATO-főtitkár összehívta a NATO–Oroszország Tanács nagyköveti szintű rendkívüli ülését, amelyet január 12-én tartanak Brüsszelben. Joe Biden amerikai elnök megígérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy az Egyesült Államok „határozott választ ad”, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát. Vlagyimir Putyin orosz elnök jogilag rögzített garanciákat követel, amelyek kizárják a NATO további bővítését keleti irányba és fegyverek telepítését Ukrajnába. Oroszország jelenleg több mint százezer katonát állomásoztat Ukrajna határainak közvetlen közelében.
Háború lesz? – kérdeztük Stier Gábort, a szláv világgal foglalkozó Moszkvatér.com portál főszerkesztőjét.
– fogalmazott a külpolitikai újságíró. Szerinte Oroszország nem háborúzni akar, hanem az érdekeit figyelembe vevő rendszerről, a biztonsági garanciákról tárgyalni. „Ezt megalapozandó, az új katonai fejlesztések folyamatos bemutatásával, a demonstratív hadgyakorlatokkal nyomatékosította, hogy mire képes.
A téteket megtették, most már jönnek a tárgyalások. Ha ezek zsákutcába jutnak, akkor akár kisebb háború is lehet. De ne felejtsük el, hogy nemcsak Ukrajna, hanem Tajvan körül is forró a helyzet” – vázolta a helyzetet Stier Gábor.
Azon kérdésünkre, hogy milyen motiváció áll az orosz és az amerikai vezetés zajos üzengetései mögött, a főszerkesztő azt mondta,
„A téteket emelni kell ahhoz, hogy legyen miből engedni. Az amerikai kommunikáció a hangsúlyt az orosz fenyegetésre teszi, hogy aztán elmondhassa, megmentette Ukrajnát Moszkva agressziójától. A Kreml közben a vörös vonalakat húzogatja, és meglebegteti ezek átlépésének lehetséges következményeit” – hangsúlyozta a Krónikának Stier Gábor. Úgy véli, az információs térben teret nyert hidegháborús hangnem jelzi, hogy a helyzet feszült.
– tette hozzá. Kiemelte ugyanakkor, hogy az orosz–amerikai alkudozás a Peking és Washington közötti szembenállás árnyékában zajlik, s ez utóbbi alakulása hatással lehet az Európát érintő egyeztetésekre is.
Felvetettük, Oroszország katonai mozgásai a Krím annektálása óta joggal aggaszthatják Ukrajnát. Mennyire tart a háborútól az ukrajnai lakosság? A külpolitikai szakújságíró szerint a kijevi hatalom a médián keresztül hergeli a lakosságot, az azonban már megszokta ezt a helyzetet. Hozzátette: természetesen tartanak egy újabb háborútól, de
A Biden és Putyin viszonyát firtató kérdésünkre Stier Gábor mindenféle érzelemtől mentesnek nevezte a kapcsolatot. „Pragmatikus. Bizonyos tekintetben Joe Biden mint tárgyalópartner jobban megfelel Moszkvának, mint Donald Trump, mert egyértelműbb és kiszámíthatóbb. Egyébként pedig nagyjából Trump elnökségének a felétől legalább világossá vált, hogy a szép szavak mögött Amerika érdekei változatlanok. S mivel a Trumppal kapcsolatos illúziók elszálltak, Biden sem tűnik annyira ördögnek, akivel ne lehetne megegyezni” – mondta Moszkvatér.com portál főszerkesztője. Meglátása szerint az orosz–amerikai kapcsolatokban folyamatosság van Oroszország feltartóztatása, bekerítése kérdésében, mint ahogy abban is, hogy Washington szeretné leválasztani Moszkvát Pekingről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!