
Minden, Magyarországgal szomszédos ország esetében többen vannak azok, akik jónak ítélik az államközi kapcsolatokat, ez egy év alatt érdemi javulást jelent – derül ki a Nézőpont Intézet által készített közvélemény-kutatásból.
2017. február 08., 12:322017. február 08., 12:32
2017. február 09., 22:582017. február 09., 22:58
A Charta XXI Megbékélési Mozgalom számára készült felmérés – amelyet szerdán juttattak el az MTI-hez – szerint a tavaly januári felméréshez képest a megkérdezettek szerint érdemben javultak Magyarország kapcsolatai a környező országokkal. A magyarok az Ausztriával és Horvátországgal való kapcsolatokat ítélik a legjobbnak. Ezekkel az országokkal a teljes felnőtt népesség nagyjából kétharmada (69, illetve 63 százalék) szerint pozitívak a magyar állam kapcsolatai.
A Nézőpont Intézet által ezer ember telefonos megkérdezésén alapuló reprezentatív, januárban készített közvélemény-kutatásból kiderült továbbá, hogy a magyar–szlovén és a magyar–szlovák kapcsolatokat a megkérdezettek közel háromötöde (59, illetve 57 százalék), de immár az Ukrajnával és Szerbiával való kapcsolatot is nagyjából felük (51, illetve 46 százalék) látja jónak.
Tavaly a magyar–román államközi kapcsolat megítélése volt a leginkább megosztó, idén azonban a megkérdezettek kétötöde (43 százalék) gondolja pozitívnak a két ország viszonyát, és csupán minden harmadik ember (33 százalék) ítéli rossznak. Igaz, a megkérdezettek 61 százaléka szerint tovább kellene javítani a magyar–román kapcsolaton. Az előző évhez képest érdemi javulást mutató adatok hátterében az állhat, hogy a magyar kormány évek óta a regionális kapcsolatok javításán dolgozik – írja a Nézőpont Intézet.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
szóljon hozzá!