Fotó: Antal Árpád/Facebook
Kovászna is felvették az új típusú koronavírus (SARS-Cov-2) terjedése miatt kockázatosnak minősülő területek listájára Németországban szerdán.
2020. szeptember 24., 11:142020. szeptember 24., 11:14
2020. szeptember 24., 12:382020. szeptember 24., 12:38
A kockázatos besorolás azzal jár, hogy az ilyen területről Németországba érkezőknek házi karanténba kell vonulniuk, értesíteniük kell a helyi egészségügyi hivatalt, és 72 órán belül koronavírustesztet kell végeztetniük. Negatív lelet esetén az egészségügyi hivatal elrendelheti a karantén feloldását.
Szerdán Kovászna megye mellett egy sor régiót és várost felvettek a listára, például Magyarországról Győr-Moson-Sopron megyét és Csehország csaknem teljes területét. A bukaresti külügyminisztérium ismertetése szerint Romániából jelenleg Bukarest és 12 megye – Bihar, Bákó, Brăila, Brassó, Kovászna, Krassó-Szörény, Iași, Ilfov, Neamț, Prahova, Vaslui, Vâlcea – szerepel a német hatóságok szempontjából kockázatos régiók között.
A kockázatos besorolásról közösen dönt a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI), a szövetségi egészségügyi minisztérium, a külügyminisztérium és a belügyi tárca. A döntést megelőző elemzés első szakaszában azt vizsgálják, hogy hol vannak olyan régiók – nagyobb közigazgatási egységek vagy egész országok –, amelyekben meghaladta az ötvenet az utóbbi hét napon regisztrált SARS-Cov-2-fertőzöttek százezer lakosra vetített száma, vagy olyan térségek, amelyekben ugyan még nincs a fertőzöttek száma a határérték felett, de egyéb körülmények a fertőzés fokozott kockázatát jelzik.
A döntést megelőző mérlegelés második szakaszában a járvány elfojtását célzó helyi erőfeszítéseket elemzik, így vizsgálják egyebek mellett a tesztelési kapacitást és az elvégzett koronavírustesztek számát.
A listát a járvány miatt kiadott általános utazási figyelmeztetés visszavonásával egy időben, június 15-én nyitották meg. Kezdetben szerepelt rajta az európai uniós társországokon, az EU-n kívüli schengeni tagországokon – Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc – és az Egyesült Királyságon kívül a világ valamennyi országa. Időközben kiegészült számos Európán belüli térséggel, például Franciaország tíz közigazgatási régiójával és Hollandia három tartományával. Ugyanakkor vannak országok és térségek, amelyek a járványhelyzet javulása révén már nem szerepelnek a listán. Ilyen például Kuba, Srí Lanka és több romániai megye.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!