
Fotó: Izraeli Védelmi Erők
Nem áll küszöbön egy izraeli offenzíva Rafahban – közölte több izraeli tisztségviselő is hétfőn.
2024. március 12., 09:012024. március 12., 09:01
Az izraeli hadseregnek még ki kell építenie a Rafah elleni offenzívához szükséges erőket, és nem véglegesítette a város civil lakosságának evakuálására vonatkozó terveket – mondták a tisztségviselők.
– mondták a tisztviselők.
Az izraeli kabinet még nem írta alá az Izraeli Védelmi Erők által benyújtott, az evakuálásra és a behatolásra vonatkozó terveket – mondták mind a katonai, mind a politikai oldal képviselői.
Izraeli tisztségviselők többször biztosították amerikai tisztviselőket arról, hogy végrehajtják a civilek evakuálását, mielőtt támadást indítanának a terület ellen, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Hamász „utolsó bástyájának” nevezett.
Izraeli tisztségviselők figyelmeztettek, hogy egy rafahi offenzíva az iszlám szent hónap, a ramadán idején nem kizárt.
A ramadán vasárnap este kezdődött a Közel-Keleten, és négy hétig tart.
Eközben
– olvasható az amerikai hírszerző közösség éves, nem titkosított fenyegetettségi értékelésében.
„A Netanjahu kormányzóképességével szembeni bizalmatlanság a háború előtti magas szintről elmélyült és kiszélesedett a közvéleményben, és nagy tüntetésekre számítunk, amelyek lemondását és új választásokat követelnek” – olvasható a hétfőn közzétett jelentésben. „Egy másik, mérsékeltebb kormány is lehetséges” – tették hozzá.
Joe Biden elnök a hétvégén egy interjúban azt mondta, hogy Netanjahu „többet árt Izraelnek, mint amennyit segít” a gázai halálos áldozatok magas száma miatt. A Biden-kormányzat sürgette Izraelt, hogy engedjen több segélyt Gázába.
Közben
„Hadd legyek világos, ez a két dolog nem ugyanaz” – mondta Linda Thomas-Greenfield nagykövet.
A nagykövet a Biztonsági Tanács ülésén elmondta, hogy „a konfliktusban részt vevő valamennyi félnek be kell tartania a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeit” a fogvatartottakkal való bánásmód tekintetében. „Elvárjuk Izraeltől, hogy mindazokat, akik ezeket a cselekményeket elkövették, felelősségre vonja” – tette hozzá.
Pramila Patten, az ENSZ szexuális erőszakkal foglalkozó különmegbízottja tájékoztatta a tanácsot csoportja jelentéséről, amely „alapos okot talált arra, hogy feltételezzük, hogy a Hamász október 7-i támadása során a konfliktushoz kapcsolódó szexuális erőszak, beleértve a nemi erőszakot és a csoportos nemi erőszakot” történt, valamint a palesztin férfiak és nők elleni izraeli erőszakról szóló jelentésekről a megszállt Ciszjordániában.
Thomas-Greenfield megköszönte Patten jelentését, és megkérdezte, hogy a tanács miért nem ítéli el végre a Hamász szexuális erőszakát.
Matthew Miller napi sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy az elmúlt napokban a segélyek szétosztásában előrelépés van, az azokat szállító kamionok nagyobb szabadsággal tudnak mozogni a Gázai övezet déli részén, és eljutnak a terület északi részébe is.
Hozzátette ugyanakkor, hogy az izraeli kormánytól még többet vár el az amerikai kormány ezen a téren, és további nyomást gyakorol ennek érdekében, de elismerte, hogy a zsidó állam felől újabb határátkelőket nyitottak meg a segélyek előtt.
Arra a kérdésre nem válaszolt, hogy az Egyesült Államok mit tesz akkor, ha nem lép életbe ilyen terv, és megkezdődik az izraeli katonai művelet a Gázai övezet déli részén fekvő városban, ahova az elmúlt hónapokban az övezet más területeiről is százezrek menekültek.
A friss összesítések szerint 1,4 millió ember zsúfolódott össze a településen. Matthew Miller annyit jegyzett meg, hogy Izrael ígéretet tett a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó terv elkészítésére és végrehajtására, jóllehet amerikai részről még nem láttak ilyet.
Joe Biden amerikai elnök egy hétvégén sugárzott televízióinterjúban „vörös vonalnak” nevezte az Egyesült Államok számára a rafahi katonai akció megkezdését a civilek védelmére szolgáló terv nélkül, ugyanakkor azt is mondta, hogy Izraelre vonatkozóan „nincs vörös vonal” az amerikai fegyvertámogatást illetően.
Az Európai Bizottság Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságához fordult a nagyváradi premontrei rendház ügyében Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő. Ezt ő maga jelentette be kedden a Facebook-oldalán.
Magyarország őszintén, szabadon, szuverén államként visszatér az európai asztalhoz, konstruktív partner lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök kedden Berlinben.
Demeter Szilárd lemondott a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezetéséről – írta a 444.hu. Az igazgatótanács elnöke, aki megerősítette lemondását a hírportálnak, június 1-jével távozott a szervezet éléről.
Az Oroszországi Föderáció nem hagyja válasz nélkül Románia döntését a konstanțai orosz konzulátus bezárásáról – jelentette be az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az orosz hadsereg összesen 72 különböző típusú rakétával és 656 csapásmérő, valamint álcadrónnal hajtott végre támadást Kijev, Dnyipro és Harkiv ellen keddre virradóra, a csapásokban sokan meghaltak.
A román hatóságok által készített katonai elemzés és műszaki jelentés „kétségtelenül” bizonyítja, hogy a Galacon felrobbant drón egy orosz gyártmányú Gerany-2 típusú drón volt – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
Oroszország kirívó módon használta kémtevékenységre a galaci drónincidens nyomán bezárt konstancai konzulátusát – értékelt a Krónikának az ügy kapcsán Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
szóljon hozzá!