
Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg
Az izraeli háborús kabinet beleegyezett abba, hogy pénteken tárgyalócsoportot küldjenek a Moszad igazgatója, David Barnea vezetésével Párizsba, hogy folytassák a tárgyalásokat egy lehetséges tűzszüneti és a Hamász palesztin terrorszervezet által elrabolt túszok szabadon engedéséről szóló megállapodásról – közölte egy izraeli tisztségviselő.
2024. február 23., 10:012024. február 23., 10:01
A tárgyalócsoport várhatóan felhatalmazást kap arra, hogy érdemi tárgyalásokat folytasson, és ne csak meghallgassa a javaslatokat, ahogyan azt a múlt heti kairói találkozókon tették – mondta a tisztviselő.
Bill Burns CIA-igazgató, valamint egyiptomi és katari kollégája várhatóan pénteken szintén Párizsban tárgyal – közölte két, a terveket ismerő forrás a CNN-nel szerdán.
A döntés a háborús kabinet csütörtök esti ülésén született, egy olyan nap végén, amelyen Joe Biden amerikai elnök közel-keleti koordinátora, Brett McGurk találkozott vezető izraeli tisztviselőkkel, köztük Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel.
Az izraeli tisztségviselő elmondta, hogy
Ez a bizonyíték, valamint a szerdai kairói megbeszélések pozitív jelei és az amerikai tisztségviselők ösztönzése végül eévezetett az izraeli beleegyezéshez, hogy tárgyalócsoportot küldjenek Párizsba.
A CNN szerint a Biden-kormányzat versenyt fut az idővel, hogy még a jövő hónapban kezdődő ramadán előtt tűzszünetet érjen el az Izrael és a Hamász közötti háborúban, és
A túszügyletről szóló tárgyalások során Izrael azzal fenyegetőzik, hogy támadást indít a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban, ahová több mint egymillió palesztin menekült. Amerikai tisztségviselők határozottan figyelmeztették Izraelt, hogy ne nyomuljon tovább dél felé anélkül, hogy garantálná a civilek biztonságát.
A Hamász vezetői a héten Kairóban voltak, ahol egyiptomi tisztségviselőkkel találkoztak, hogy megpróbálják előmozdítani a megállapodást, miután Netanjahu „téveszmének” minősítette a terrorszervezet legutóbbi javaslatait.
A tárgyalásokat ismerő személyek szerint
Iszmail Haníje, a Hamász politikai vezetője csütörtökön fejezte be háromnapos egyiptomi útját, ahol találkozott az egyiptomi hírszerzés vezetőjével, Abbász Kamel vezérőrnaggyal. A Hamász pénteki közleménye szerint a gázai helyzetről és egy esetleges túsz- és fogolycseréről tárgyaltak.
Az első, november végi túszüzlet során a Hamász által október 7-én elrabolt több tucat túsz visszatéréséről állapodtak meg, és egyhetes tűzszünetet kötöttek. A tűzszünet három hónappal ezelőtti lejárta óta a civil áldozatok száma Gázában megugrott, ahogyan az izraeli katonai művelet globális elítélése és a Biden-kormányra nehezedő politikai nyomás is, hogy a háború végleges befejezésére szólítson fel.
A védelmi minisztérium tel-avivi központjában csütörtökön tartott megbeszélésen Joáv Galant védelmi miniszter kijelentette, hogy Izrael „kiterjeszti” a túsztárgyalók felhatalmazását, és hogy az Izraeli Védelmi Erők „előkészítik az intenzív szárazföldi műveletek folytatását” – olvasható a hivatalának közleményében.
Az elmúlt hetekben az izraeli hadsereg fokozta a Gáza középső és északi részei elleni légitámadásokat. Egész családokat irtottak ki, és a földdel egyenlővé tették a menekültszállásokat. Több százezer kitelepített civil, akik egykor kórházakban találtak menedéket, most ismét menekülni kényszerülnek, mivel az egészségügyi létesítményeket szerte az enklávéban szétzúzzák a bombázások vagy ostromolják őket.
A minisztérium nem közölt további részleteket, de azt mondta, hogy a halálos áldozatok száma emelkedhet.
Izrael a Hamász által Dél-Izraelben október 7-én elkövetett, mintegy 1200 halálos áldozatot követelő támadások után indított katonai offenzívát. A Gázai övezet elleni izraeli támadások azóta legalább 29 313 palesztint öltek meg és legalább 69 333 embert sebesítettek meg a gázai egészségügyi minisztérium szerint.
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági koordinátora a gázai övezeti háború kapcsán csütörtökön közölte, hogy Brett McGurk, az amerikai elnök közel-keleti főtanácsadója építő jellegű megbeszéléseket folytatott Izraelben és Egyiptomban. Hangsúlyozta: Washington továbbra is elkötelezett egy megállapodás mellett, amelynek keretében a palesztin szélsőségesek elengednék túszaikat harctevékenységek megszakításáért cserébe.
Százak tüntettek Gázában humanitárius segélyekért és a Hamász ellen
Palesztinok százai tüntettek csütörtökön a Gázai övezet északi részén humanitárius segélyekért és a térséget irányító Hamász iszlamista szervezet ellen szemtanúk beszámolói szerint.
A spontán megmozdulás résztvevői transzparenseket tartottak fel, amelyeken „Le a Hamásszal!” és „Enni akarunk és befejezni a háborút, gyermekeink éhen halnak” feliratok voltak olvashatók. Gyerekek üres edényeket kongattak, ezzel mutatva, az ennivaló hiányát.
Szemtanúk arról is beszámoltak a dpa német hírügynökségnek, a Hamász rendőrei a tüntetők irányába lőttek tömegoszlatás céljából. Egyelőre nincsenek értesülések sebesültekről.
Az izraeli hadsereg egyik szóvivője az X-en közölte, hogy a Gázai övezet lakói kifejezésre juttatják felháborodásukat a Hamásszal és a szervezet vezetőjével, Jahja Szinvárral. Közzétett egy videót is a tüntetésről.
Az utóbbi hetekben a palesztin térségben több megmozdulás is volt. Ezeken a résztvevők egyebek között fegyvernyugvást követeltek.
Az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) szerint egyre nagyobb a veszélye annak, hogy emberek fognak éhen halni a Gázai övezetben.
Az övezet északi részén zavargások is kitörtek, amikor élelmiszerszállítmányok érkeztek. Emberek másztak fel teherautókra és helyenként fosztogattak is. Lövések is eldördültek, egy teherautósofőr megsérült egy támadásban. A WFP ezt követően döntött a szállítmányok ismételt felfüggesztéséről a Gázai övezet északi részén.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
szóljon hozzá!