A referendumot a Fidesz kezdeményezte 2006 októberében, a legnagyobb ellenzéki párt ugyanis úgy véli, hogy a polgárok az egészségbiztosítási járulék befizetésével egyszer már fizettek az egészségügyi ellátásért, ezért a vizit- és kórházi díj bevezetésével a kormány valójában kétszer fizetteti ki a polgárokkal ugyanazt a szolgáltatást. A kormány azzal indokolta az illetékek szükségességét, hogy azok egyrészt elriasztják a polgárokat attól, hogy fölöslegesen orvoshoz forduljanak, másrészt pedig többletforráshoz juttatják a háziorvosokat. A népszavazás a politikai törésvonalak mentén osztja meg a magyar társadalmat: a két kormánypárt, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) a „nem\" szavazatok mellett áll ki (azaz arra buzdít, hogy a választók utasítsák el a díjak eltörlésére vonatkozó kezdeményezést), míg a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) a három „igen\" mellett kampányol. A harmadik ellenzéki párt, a Magyar Demokrata Fórum távol maradásra buzdítja a polgárokat. A Fidesz egyes politikusai szerint az „igenek\" gyõzelme akár a kormány bukását is elõkészítheti, ám a koalíció szerint nem várhatóak drasztikus következmények. A kérdések átpolitizáltsága a választópolgárok véleményére is rányomja a bélyegét: mivel az MSZP–SZDSZ-kormány népszerûsége az ország gazdaságának hanyatlása miatt az utóbbi idõszakban minden korábbinál mélyebbre süllyedt, az elõzetes felmérések szerint a választók jelentõs többsége a Fidesz álláspontját támogatja. A Medián csütörtökön közzétett felmérése szerint a népszavazáson akár 80 százalékos többségben is lehetnek az „igenek\", miközben a részvételüket biztosra mondók aránya 46-ról 47, a valószínûleg szavazóké pedig 23-ról 25 százalékra nõtt. A népszavazás eredményességéhez valamivel több mint kétmillió szavazat szükséges. B. L. Százan jelentkeztek Romániában Magyarország romániai diplomáciai kirendeltségein 108 magyar állampolgár jogosult szavazásra a vasárnapi referendum alkalmával, a törvényes határidõn belül ugyanis enynyien iratkoztak fel a külképviseleti névjegyzékre. Cseh Áron kolozsvári fõkonzul lapunknak elmondta: a kincses városi kirendeltségen 44-en voksolhatnak romániai idõ szerint reggel hat és 19 óra között. Tárnok Gyöngyi konzultól megtudtuk: a csíkszeredai fõkonzulátuson 34-en jelentkeztek, ugyanakkor a bukaresti magyar nagykövetségen harmincan. A szavazócédulákat tartalmazó zárt urnákat egyébként Magyarországon bontják fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Látogatottsági adatok