A referendumot a Fidesz kezdeményezte 2006 októberében, a legnagyobb ellenzéki párt ugyanis úgy véli, hogy a polgárok az egészségbiztosítási járulék befizetésével egyszer már fizettek az egészségügyi ellátásért, ezért a vizit- és kórházi díj bevezetésével a kormány valójában kétszer fizetteti ki a polgárokkal ugyanazt a szolgáltatást. A kormány azzal indokolta az illetékek szükségességét, hogy azok egyrészt elriasztják a polgárokat attól, hogy fölöslegesen orvoshoz forduljanak, másrészt pedig többletforráshoz juttatják a háziorvosokat. A népszavazás a politikai törésvonalak mentén osztja meg a magyar társadalmat: a két kormánypárt, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) a „nem\" szavazatok mellett áll ki (azaz arra buzdít, hogy a választók utasítsák el a díjak eltörlésére vonatkozó kezdeményezést), míg a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) a három „igen\" mellett kampányol. A harmadik ellenzéki párt, a Magyar Demokrata Fórum távol maradásra buzdítja a polgárokat. A Fidesz egyes politikusai szerint az „igenek\" gyõzelme akár a kormány bukását is elõkészítheti, ám a koalíció szerint nem várhatóak drasztikus következmények. A kérdések átpolitizáltsága a választópolgárok véleményére is rányomja a bélyegét: mivel az MSZP–SZDSZ-kormány népszerûsége az ország gazdaságának hanyatlása miatt az utóbbi idõszakban minden korábbinál mélyebbre süllyedt, az elõzetes felmérések szerint a választók jelentõs többsége a Fidesz álláspontját támogatja. A Medián csütörtökön közzétett felmérése szerint a népszavazáson akár 80 százalékos többségben is lehetnek az „igenek\", miközben a részvételüket biztosra mondók aránya 46-ról 47, a valószínûleg szavazóké pedig 23-ról 25 százalékra nõtt. A népszavazás eredményességéhez valamivel több mint kétmillió szavazat szükséges. B. L. Százan jelentkeztek Romániában Magyarország romániai diplomáciai kirendeltségein 108 magyar állampolgár jogosult szavazásra a vasárnapi referendum alkalmával, a törvényes határidõn belül ugyanis enynyien iratkoztak fel a külképviseleti névjegyzékre. Cseh Áron kolozsvári fõkonzul lapunknak elmondta: a kincses városi kirendeltségen 44-en voksolhatnak romániai idõ szerint reggel hat és 19 óra között. Tárnok Gyöngyi konzultól megtudtuk: a csíkszeredai fõkonzulátuson 34-en jelentkeztek, ugyanakkor a bukaresti magyar nagykövetségen harmincan. A szavazócédulákat tartalmazó zárt urnákat egyébként Magyarországon bontják fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Látogatottsági adatok