Ismét dróntámadás érte Moszkvát, az oroszok Harkivot támadták

– közölte Ihor Tyerehov, a város polgármestere a Telegramban.

„Az oroszok drónokkal támadják Harkivot” – tudatta.

Legalább három csapás érte a városközpont „sűrűn lakott területeit” – közölte Tyerehov.

Ott tűz ütött ki. Az állami katasztrófavédelmi szolgálat egységei dolgoznak. Az áldozatokról szóló információkat jelenleg tisztázzák” – tette hozzá.

Szerhij Melnyik, a Harkiv megyei ukrán csapatok parancsnoka azt mondta, hogy Oroszország Sahíd drónt használt.

Harkiv városa Északkelet-Ukrajnában található.

Eközben az ukrán hatóságok közölték, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szülővárosa, Krivij Rih elleni hétfői orosz támadás halálos áldozatainak száma hatra nőtt.

Közben

– jelentette be hétfőn Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. „Mostantól a legtöbbet hozzuk ki a horvát kikötők adta lehetőségekből” – fogalmazott Kuleba.

Az ukrán diplomácia vezetője a nap folyamán tárgyalt Kijevben horvát hivatali partnerével, Grlic Radmannal.

Miután Oroszország nem hosszabbította meg a júliusban lejárt gabonamegállapodás hatályát arra hivatkozva, hogy nem teljesítették a megállapodásnak az orosz mezőgazdasági termékek és a műtrágya exportjára vonatkozó részét, Ukrajna lényegében elesett a biztonságos tengeri exportútvonalaktól.

– hangoztatta Kuleba.

„Minden segítség az exportok blokádjának feloldásához, minden megnyitott ajtó gyakorlati hozzájárulást jelent a globális élelmezés biztonságának fenntartásához” – emelte ki a külügyminiszter.

Kuleba mindazonáltal elmondta, hogy horvát kollégájával folytatott megbeszélései fő témája az Ukrajnának szánt fegyverek voltak. „Csak annyit mondhatok, hogy vannak bizonyos megállapodások, amelyeket hamarosan végrehajtunk” – tette hozzá részletek említése nélkül.

Közben az Egyesült Államok támogatja a fekete-tengeri gabonaszállítások felújítására irányuló törekvéseket,

– közölte az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete hétfőn, amikor országa programját ismertette az Biztonsági Tanács közelgő amerikai elnöksége előtt.

Linda Thomas-Greenfield sajtótájékoztatóján elmondta, hogy támogatják az ENSZ főtitkárának, Törökország kormányának és másoknak a törekvését arra, hogy Oroszországot ösztönözzék, térjen vissza a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés keretei közé annak érdekében, hogy folytatódhassanak a gabonaszállítások a Fekete-tengeren. Beszámolt arról is, hogy zajlanak „színfalak mögötti egyeztetések”, és

Az amerikai ENSZ-diplomata megállapította, hogy ugyan vannak erőfeszítések alternatív megoldásokra a fekete-tengeri útvonal pótlására, de a szállítható gabona mennyiségét tekintve ezek nem összehasonlíthatók a Fekete-tengerrel, amelyen keresztül több százezer tonna terményt sikerült eljuttatni a Globális Dél országaiba. A Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés a leghatékonyabb mód arra, hogy a lehető legtöbb gabona jusson el a világpiacra és a szükséget szenvedő emberekhez – mondta Linda Thomas-Greenfield.

A megállapodást tavaly nyáron kötötték az ENSZ és Törökország közvetítésével, aminek révén Oroszország hozzájárult ahhoz, hogy a háború ellenére több ukrán kikötőből újrainduljanak a gabonaszállítások. Oroszország július közepén függesztette fel részvételét a programban.

A nagykövet egyben

és hozzátette, hogy ezek során 180 ezer tonna gabona semmisült meg, ami több tízezer ember élelmiszerszükségletét fedezte volna.

A diplomata azt is bejelentette, az élelmiszerbiztonság és éhínségek elleni fellépés lesz az Egyesült Államok legfőbb prioritása az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a testület elnökeként augusztusban. Hozzátette, hogy országa ambiciózus cél elérését tűzte ki a nemzetközi közösség számára: az éhínségek teljes megszüntetését a világban, és azt, hogy éhezés miatt senki ne veszítse életét.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a világ 79 országában mintegy 345 millió ember szembesül akut élelmiszerellátási bizonytalansággal, aminek a felszámolásáért mindenki felelősséggel tartozik, és aminek érdekében többet kell tennie és adnia.