Megnyílik? Donald Trump szerint Irán belement a Hormuzi-szoros forgalmának újraindításába
Fotó: Stringer/Agerpres/EPA
Az Iránnal kötendő megállapodást „nagyrészt már letárgyalták”, és a részleteket hamarosan bejelentik – közölte Donald Trump amerikai elnök.
2026. május 24., 08:262026. május 24., 08:26
2026. május 24., 10:052026. május 24., 10:05
Az Iránnal kötendő megállapodás magában foglalná a Hormuzi-szoros újbóli megnyitását – írta szombaton a BBC szerint, anélkül, hogy további részleteket közölt volna.
Az Egyesült Államok és Irán között hamarosan aláírandó megállapodás a fegyverszüneti 60 napos meghosszabbítását írja elő; ezalatt az idő alatt a Hormuzi-szoros újra megnyílik, Irán szabadon értékesítheti olaját, és tárgyalásokra kerül sor az iráni nukleáris program korlátozásáról – derül ki egy amerikai tisztviselő által az Axiosnak adott nyilatkozatból.
Az amerikai lap információi szerint a 60 napos időszak alatt a Hormuzi-szorost áthaladási díj nélkül nyitják újra, és Irán beleegyezik abba, hogy eltávolítsa a szorosba telepített aknákat, hogy a hajók szabadon áthaladhassanak – jegyzi meg a Reuters.
Cserébe a javasolt megállapodás részeként az Egyesült Államok feloldaná az iráni kikötők blokádját, és feloldana bizonyos szankciókat hogy Irán szabadon értékesíthesse olaját.
A megállapodástervezet tartalmazza továbbá Irán kötelezettségvállalását is, hogy soha nem törekszik nukleáris fegyverek megszerzésére, és tárgyalásokat folytat az urándúsítási programjának felfüggesztéséről, valamint a magas dúsítású uránkészletének felszámolásáról.
Irán közvetítőkön keresztül szóbeli kötelezettségvállalásokat tett az Egyesült Államoknak azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékű engedményeket hajlandó tenni az urándúsítás felfüggesztése és a nukleáris anyagoktól való lemondás tekintetében – közölte két forrás az Axiosszal.
Az Egyesült Államok állítólag abban is egyetért, hogy 60 napos időtartam alatt tárgyaljon a szankciók feloldásáról és az iráni pénzeszközök felszabadításáról.
A Farsz iráni hírügynökség szerint a Teherán és az Egyesült Államok közötti szándéknyilatkozat-tervezet előírja, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei nem támadják meg Iránt vagy annak szövetségeseit. Cserébe Teherán vállalja, hogy nem indít megelőző katonai csapást az amerikaiak vagy szövetségeseik ellen.
Egy másik iráni hírügynökség, a Tasznim szerint a megállapodás-tervezet előírja, hogy Washington feloldja az iráni olajra kivetett szankciókat. A hírügynökség szerint Irán még nem fogadott el semmilyen intézkedést a nukleáris ügyben, hanem 60 napos időszakot határoznak meg a nukleáris programmal kapcsolatos tárgyalásokra.
A megállapodástervezet kiemeli a háború leállítását minden fronton, beleértve Libanont is, ahol Izraelnek le kell állítania a harcokat.
Eszmail Bagai, az iráni külügyminisztérium szóvivője korábban az állami televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy az elmúlt héten közeledtek egymáshoz az amerikai és az iráni álláspontok, de figyelmeztetett, hogy ez nem jelenti azt, hogy a kulcsfontosságú kérdésekben is megállapodásra jutnának, és „ellentmondásos nyilatkozatokkal” vádolta az amerikaiakat.
A közösségi médiában Trump azt írta, hogy „nagyon jó beszélgetést” folytatott Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar és más országok vezetőivel a „békére vonatkozó szándéknyilatkozatról”.
– közölte Trump.
„A megállapodás végleges részleteit jelenleg tárgyalják, és hamarosan bejelentik” – tette hozzá.
Azt is megjegyezte, hogy szombaton telefonon beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és a beszélgetés „nagyon jól sikerült”.
Az elnök nem adott további részleteket a megállapodásról, de hangsúlyozta, hogy bármilyen megállapodás „abszolút” módon megakadályozná, hogy Irán atomfegyverhez jusson.
Később Pakisztán miniszterelnöke, Sehbaz Sarif így nyilatkozott: „Gratulálok Donald Trump elnöknek a béke elérése érdekében tett rendkívüli erőfeszítéseihez”, és hozzátette, hogy a telefonbeszélgetés „nagyon hasznos és eredményes” volt.
„Reméljük, hogy hamarosan otthont adhatunk a következő tárgyalási fordulónak” – írta az X-en közzétett nyilatkozatában.
Mint arról beszámoltunk, az Egyesült Államok és Izrael február 28-án széles körű támadást indított Irán ellen, ami konfliktust váltott ki az egész Közel-Keleten. Irán válaszul támadásokat indított Izrael és az Egyesült Államok szövetséges államai ellen a Perzsa-öbölben.
Április elején tűzszünetet kötöttek, és azóta Washington és Teherán tárgyalásokat folytat egy hosszú távú békemegállapodásról.
Szombaton az állami televíziónak nyilatkozva Eszmail Bagai, az iráni külügyminisztérium szóvivője szintén egy „szándéknyilatkozatról” beszélt, és elmondta, hogy
Elmondta, hogy a memorandum véglegesítésén dolgoznak, így 30–60 napon belül további tárgyalásokra kerülhet sor, „és végül végleges megállapodás születhet”.
Az új fejlemény akkor következett be, amikor a hangulat Washingtonban már romlani látszott: pénteken nevük elhallgatását kérő tisztségviselők arról tájékoztatták az amerikai médiát, hogy a kormányzat új katonai csapásokra készül, bár végleges döntés még nem született.
Pénteken az elnök a Truth Socialon közölte, hogy nem vesz részt fia, Donald Jr. esküvőjén a hétvégén, hogy „ebben a fontos időszakban” Washingtonban maradhasson.
A múlt héten Trump azt mondta, hogy a fegyverszünet „hatalmas lélegeztetőgépen van”, miután elutasította Teherán követeléseit, amelyeket „teljesen elfogadhatatlannak” minősített.
Szombaton az amerikai Központi Parancsnokság (Centcom) közölte, hogy a blokád kezdete óta 100 hajót fordított vissza, négyet tett üzemképtelenné, és 26 humanitárius segélyszállító hajónak engedélyezte az áthaladást.
Brad Cooper admirális, a Centcom parancsnoka elmondta, hogy erőik „rendkívül hatékonyak” voltak abban, hogy „megakadályozták az iráni kikötőkbe és onnan kifelé irányuló kereskedelmet, ami gazdasági szorításba hozta Iránt”.
Eközben Irán katonai ellenőrzést gyakorol a Hormuzi-szoros környékén, és kijelentette, hogy a szoroson történő minden átkeléshez „a Perzsa-öböl Szoros Hatóságával való egyeztetés és annak engedélye szükséges”.
Az Egyesült Államok és az öbölbeli szövetségesek többször elutasították Irán kísérleteit a szoros feletti ellenőrzés megszerzésére, és az Egyesült Államok felszólította a hajókat, hogy ne tartsák be Irán szabályait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!