
Mi következik? A Teherán és Washington közötti egyeztetésen nem értek el áttörést, de előrelépésekről beszélnek, ugyanakkor még mindig nem kizárt a katonai erő bevetése Irán ellen
Fotó: Pixabay
Az Egyesült Államok és Irán csütörtökön Genfben lezárta harmadik tárgyalási fordulóját anélkül, hogy jelentős áttörést ért volna el, például végleges megállapodást kötött volna az iráni atomprogramról – közölte a CNN.
2026. február 27., 12:322026. február 27., 12:32
2026. február 27., 20:372026. február 27., 20:37
Az iráni atomprogramról szóló tárgyalásokat reggeli és délutáni ülésszakokra osztották fel. A szünetben mindkét fél kisebb módosításokat hajtott végre eredeti álláspontján, ami azt jelzi, hogy a tárgyalások komolyak voltak – mondta egy, a tárgyalások menetét jól ismerő forrás.
Irán megerősítette, hogy soha nem fog nukleáris fegyverekkel rendelkezni, de ragaszkodott ahhoz, hogy urándúsítását az országon belül, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) felügyelete alatt folytassa.
Teherán részletes javaslatokat is előterjesztett az Egyesült Államok nukleáris tevékenységeivel kapcsolatos aggályainak kezelésére.
Washington és Teherán meghatározta a lehetséges megállapodás főbb elemeit, és a tárgyalásokat technikai szintre emeli – mondta Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter.
„Természetesen még mindig vannak nézeteltérések, de a legtöbb esetben legalább általános megegyezésre jutottunk ezeknek a kérdéseknek a megoldásáról” – tette hozzá.
Az amerikai tárgyalók, Steve Witkoff és Jared Kushner addig várhatóan tájékoztatják Trumpot és más magas rangú fehér házi tisztviselőket a tárgyalások eredményéről.

Az Egyesült Államok ma jobb, gazdagabb és nagyobb hatalmú, mint egy évvel ezelőtt – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a washingtoni kongresszusban erdélyi idő szerint szerda hajnalban elmondott évértékelő beszédében.
Eközben folytatódik az amerikai csapattelepítés a Közel-Keleten: a legújabb műholdas felvételek szerint 11 újonnan érkezett amerikai F-22 lopakodó vadászgép állomásozik egy izraeli bázison.
Ezek a repülőgépek légi és földi célpontok elleni támadásokra egyaránt alkalmasak, és az amerikai légierő szerint az F-22 minden ismert vagy tervezett vadászgépet felülmúl a világon.
Az Egyesült Államok tiltja az F-22-esek eladását, mert azok titkos technológiával vannak felszerelve. Egy-egy gép ára körülbelül 143 millió dollár. Ez azt jelenti, hogy az izraeli bázison több mint 1,5 milliárd dollár értékű katonai eszköz található.
A tájékoztatón Dan Caine tábornok, a vezérkar főnök is részt vett.
Eközben J. D. Vance alelnök csütörtökön reagált azoknak az amerikaiaknak az aggodalmaira, akik attól tartanak, hogy az Egyesült Államok hosszú távú konfliktusba keveredik a Közel-Keleten, miközben Donald Trump elnök továbbra is mérlegeli az Irán elleni katonai fellépés lehetőségét.
„Az az elképzelés, hogy évekig tartó, véget nem érő háborúba keveredünk a Közel-Keleten, teljesen kizárt” – nyilatkozta Vance a The Washington Postnak adott interjúban.
„Azt hiszem, mindannyian a diplomáciai megoldást részesítjük előnyben” – mondta Vance. „De ez valóban attól függ, hogy az irániak mit tesznek és mit mondanak.”

Donald Trump elnök „kíváncsi”, hogy a nagy amerikai nyomás ellenére Irán miért nem „kapitulál” és kötelezi el magát amellett, hogy lemond az atomprogramról – jelentette ki az amerikai-iráni viszonnyal kapcsolatban Steve Witkoff.
Vance, aki a tengerészgyalogságnál szolgált és harci tudósítóként dolgozott Irakban, azt mondta, nem tudja, hogyan fog Trump eljárni, és megismételte a kormány álláspontját, miszerint meg kell akadályozni, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson.
Arra a kérdésre, hogy előre láthatta-e, hogy egy olyan kormány részese lesz, amely Iránban rendszerváltást szorgalmaz, Vance azt válaszolta: „Az élet tele van mindenféle őrült fordulatokkal”, és Trumpot „Amerika-első” elnöknek nevezte.
„Olyan politikát folytat, amely az amerikai népnek jó” – mondta Vance. „Úgy gondolom, hogy el kell kerülnünk a múltbeli hibák megismétlődését. Úgy gondolom azt is, hogy el kell kerülnünk a múltbeli tanulságok túlzottan fontosnak tekintését. Az, hogy egy elnök elrontott egy katonai konfliktust, nem jelenti azt, hogy soha többé nem vehetünk részt katonai konfliktusban. Óvatosnak kell lennünk, de úgy gondolom, hogy az elnök óvatos” – hangsúlyozta az alelnök.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.
szóljon hozzá!