Fotó: Rompres
2007. május 25., 00:002007. május 25., 00:00
Ahmadinezsád szerint a Nyugat célja, hogy megadásra kényszerítse Iránt, és ezzel csökkentse befolyását a világban. „Az iráni nemzet támogatásának tudatában nem félünk az ellenség lélektani háborújától, és Isten segítségével közel kerültünk végső céljainkhoz” – jelentette ki az iráni elnök. Közben az Európai Unió soros, német elnöksége az urándúsítás leállítására és tárgyalásokra szólította fel a perzsa államot.
Kína a diplomáciai erőfeszítések folytatására szólította fel a nemzetközi közösséget Irán ügyében. „Úgy gondoljuk, hogy a NAÜ és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait végre kell hajtani. Ezzel egy időben minden érintett félnek fokoznia kell a diplomáciai erőfeszítéseket, és konstruktív megközelítést kell alkalmaznia a tárgyalások mihamarabbi felújítása végett” – jelentette ki a kínai külügyminisztérium szóvivője. Csiang Jü „objektívnek és professzionálisnak” nevezte a NAÜ újabb jelentését, amely megállapította: Teherán továbbra sem állítja le urándúsító programját.
Az Egyesült Államok szerdán, a jelentés közzétételét követően felrótta Iránnak, hogy kihívó magatartást tanúsít, és közölte: konzultálni fog partnereivel a további teendőkről. Elemzők szerint az Irán elleni amerikai szankciók már eddig is károkat okoztak a közép-keleti ország gazdaságának. Washington az elmúlt hónapokban több egyoldalú, a BT-határozaton túlmenő intézkedést hozott, amely a nukleáris programban érintett cégek elleni büntető intézkedéseket állította középpontjába, akadályozni próbálja az iráni dollártranzakciókat. Ez egyrészt áremeléseket okoz Iránban, másrészt megnehezíti a közönséges árucikkek importját is. Az amerikai cégeket már korábban eltiltották az Iránnal való kereskedelemtől, de a közelmúltban amerikai illetékesek figyelmeztették más országok üzletembereit is arra, hogy amerikai megtorlásra számíthatnak, ha az iszlám köztársasággal üzletelnek.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok