
Fotó: Rompres
2007. május 25., 00:002007. május 25., 00:00
Ahmadinezsád szerint a Nyugat célja, hogy megadásra kényszerítse Iránt, és ezzel csökkentse befolyását a világban. „Az iráni nemzet támogatásának tudatában nem félünk az ellenség lélektani háborújától, és Isten segítségével közel kerültünk végső céljainkhoz” – jelentette ki az iráni elnök. Közben az Európai Unió soros, német elnöksége az urándúsítás leállítására és tárgyalásokra szólította fel a perzsa államot.
Kína a diplomáciai erőfeszítések folytatására szólította fel a nemzetközi közösséget Irán ügyében. „Úgy gondoljuk, hogy a NAÜ és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait végre kell hajtani. Ezzel egy időben minden érintett félnek fokoznia kell a diplomáciai erőfeszítéseket, és konstruktív megközelítést kell alkalmaznia a tárgyalások mihamarabbi felújítása végett” – jelentette ki a kínai külügyminisztérium szóvivője. Csiang Jü „objektívnek és professzionálisnak” nevezte a NAÜ újabb jelentését, amely megállapította: Teherán továbbra sem állítja le urándúsító programját.
Az Egyesült Államok szerdán, a jelentés közzétételét követően felrótta Iránnak, hogy kihívó magatartást tanúsít, és közölte: konzultálni fog partnereivel a további teendőkről. Elemzők szerint az Irán elleni amerikai szankciók már eddig is károkat okoztak a közép-keleti ország gazdaságának. Washington az elmúlt hónapokban több egyoldalú, a BT-határozaton túlmenő intézkedést hozott, amely a nukleáris programban érintett cégek elleni büntető intézkedéseket állította középpontjába, akadályozni próbálja az iráni dollártranzakciókat. Ez egyrészt áremeléseket okoz Iránban, másrészt megnehezíti a közönséges árucikkek importját is. Az amerikai cégeket már korábban eltiltották az Iránnal való kereskedelemtől, de a közelmúltban amerikai illetékesek figyelmeztették más országok üzletembereit is arra, hogy amerikai megtorlásra számíthatnak, ha az iszlám köztársasággal üzletelnek.
Hírösszefoglaló
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.