Hirdetés

Irán: szárazföldi műveletekre készülhet Washington, a húszik újabb rakétát lőttek ki Izraelre

Irán

Partra szállnak? Bár még nem született döntés, Washingtonban mérlegelik, hogy szárazföldi műveleteket is végrehajtsanak Iránban

Fotó: US Army/Facebook

A Pentagon több hetes szárazföldi műveletekre készül Iránban – állította a Washington Post saját értesülésekre hivatkozva.

Krónika

2026. március 29., 08:582026. március 29., 08:58

A lap amerikai tisztségviselőkre hivatkozva írja, hogy egyelőre bizonytalan, vajon Donald Trump elnök jóváhagyja-e a szárazföldi csapatok Iránban történő bevetésére vonatkozó terveket.

A jelentés szerint a jelenlegi tervek alapján ezek a szárazföldi műveletek nem teljes körű inváziót jelentenének, hanem inkább a különleges műveleti erők és a hagyományos gyalogsági egységek közös részvételével végrehajtott rajtaütéseket.

Hirdetés

Úgy vélik, hogy az amerikaiak több mint 4000 tengerészgyalogost szállítanak a Perzsa-öböl felé tartó hajókon, a 82. légideszantos hadosztály ejtőernyősei készenlétben állnak, és további erősítésről tárgyalnak.

Közben a jemeni húszi lázadók egy második rakétát is kilőttek Izrael felé, néhány órával az első után, amellyel beléptek az iráni háborúba – közölte szombaton egy izraeli biztonsági forrás a CNN-nel.

A forrás szerint az Irán által támogatott lázadó mozgalom egy manőverező rakétát lőtt ki Izrael felé.

A biztonsági tisztviselő szerint mindkét rakétát elfogták, és nem okoztak sérüléseket vagy károkat.

Az első támadás bejelentésekor a húszi lázadók azt állították, hogy „ballisztikus rakéták sorozatát lőtték ki érzékeny izraeli katonai célpontokra”, ami új fejfájást okozhat az energiapiacoknak.

Egy későbbi televíziós beszédében a húszi szóvivő, Jahja Szarí vállalta a felelősséget a második támadásért, és megfogadta, hogy a csoport a következő napokban is folytatja a katonai műveleteket.

A lázadó mozgalom korábban, a 2023. október 7-i izraeli támadások után a Hamász támogatására megzavarta a hajózási útvonalakat az Arab-félsziget és a Vörös-tenger környékén.

Közben folytatódtak a katonai műveletek, Izrael és az Egyesült Államok iráni célpontokra mért csapást, Irán pedig Izraelt és a környező arab országokat támadta.

Vasárnap kora reggel Izraelben, Kuvaitban, az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben is megszólaltak a légvédelmi szirénák.

A kuvaiti nemzetközi repülőtéren tűz keletkezett, miután üzemanyag-tartályokat ért dróntalálat.

Bahrein egyik legnagyobb alumíniumgyárát, az Aluminium Bahraint szombaton iráni támadás érte, amelynek során két alkalmazott megsérült – jelentette az állami hírügynökség.

A Bahreini Hírügynökség vasárnapi jelentése szerint a vállalat, más néven Alba, jelenleg felméri a károk mértékét.

„Az Alba alkalmazottainak biztonsága továbbra is elsődleges prioritás, és a vállalat megerősíti, hogy két alkalmazottja könnyű sérüléseket szenvedett” – közölte a vállalat a hírügynökség által idézett nyilatkozatában.

Az Abu-Dzabiban székhellyel rendelkező Emirates Global Aluminium szintén szombaton közölte, hogy al-tavílai telephelye „jelentős károkat” szenvedett az iráni rakétás és drónos támadások következtében.

A hatóságok korábban közölték, hogy egy elfogott ballisztikus rakéta roncsai három tüzet okoztak az Abu-Dzabi-i Khalifa Gazdasági Zónák közelében, és hat ember megsérült.

Az Iszlám Forradalmi Gárda anélkül, hogy részleteket közölt volna, kijelentette, hogy a két vállalat kapcsolatban áll az amerikai hadsereggel és repüléstechnikai cégekkel – jelentette a Reuters.

Az Alba egy korábbi vállalati közleménye szerint a Hormuzi-szorosban bekövetkezett zavarok miatt a hónap elején már leállította három olvasztósorát, ami éves termelési kapacitásának 19 százalékát teszi ki.

A Reuters szerint a közel-keleti alumíniumipar a globális kínálat körülbelül 9 százalékát adja.

Közben Irán Iszlám Forradalmi Gárdája (IRCG) azzal fenyegetőzött, hogy a teheráni Tudományos és Műszaki Egyetem elleni támadás után a Közel-Keleten található izraeli és amerikai egyetemeket veszi célba.

Az IRCG szerint a régió összes egyeteme legitim célpontnak minősül, „amíg két egyetemüket csapás nem éri az iráni egyetemek elleni támadásért való megtorlásként”.

„A régióban található amerikai egyetemek összes alkalmazottjának, oktatójának és hallgatójának, valamint a környéken lakóknak azt tanácsoljuk, hogy biztonságuk érdekében tartsanak 1 km-es távolságot ezektől az egyetemektől” – tették hozzá.

Az iráni katonai szervezet szerint az Egyesült Államoknak el kell ítélnie az iráni egyetemek bombázását, hogy elkerüljék a térségbeli amerikai intézmények elleni megtorlást, és erre a március 30-án, kedden helyi idő szerint 12:00 óráig adnak határidőt.

A nap folyamán korábban Irak nemzetbiztonsági tanácsadója arról számolt be, hogy támadás érte az iraki Kurdisztán régió elnökének otthonát.

Kászim al-Aradzsi szerint Necsirván Barzani elnök otthonát Dohukban, Észak-Irakban vették célba, „egy gyáva cselekedetben, amely veszélyes eszkalációt és a biztonság, valamint a stabilitás megsértését jelenti”.

Nem világos, hogy ki indította a csapást Barzani otthona ellen – Irán az Egyesült Államokat és Izraelt, míg az Egyesült Államok Teheránt hibáztatta.

Közben az iráni konfliktus térségébe érkezett az amerikai haderő USS Tripoli hadihajója tengerész és tengerészgyalogos egységekkel a fedélzetén – jelentette be a Közel-Keletért felelős Középső Parancsnokság (CENTCOM) szombaton.

Az amerikai hadsereg irányítási törzsének közösségi médiában megjelent közleménye emlékeztet arra, hogy a rohamhajó a 31. Tengerészgyalogsági Expedíciós Egység zászlóshajója.

A Tripoli Kétéltű Készenléti Csoport 3500 tengerészből és tengerészgyalogosból, valamint szállító és csapásmérő repülőgépekből áll, amelyeket további taktikai eszközök egészítenek ki – olvasható a CENTCOM közleményében.

A Tripoli februárban még Japán partjainál tartózkodott, a múlt héten először a The Wall Street Journal napilap számolt be arról, hogy tengerészgyalogosokkal a fedélzetén a partraszállás támogatására tervezett hadihajót az iráni katonai művelet támogatására irányították.

A Trump-adminisztráció eddig hivatalos nem erősítette meg a hadihajó átirányítását, Marco Rubio külügyminiszter pénteken annyit közölt, hogy a csapaterősítés döntési mozgásteret és rugalmasságot biztosít Donald Trump elnök számára, ha a feltételek megváltoznak.

Ugyanakkor azt hangoztatta, hogy az iráni katonai konfliktus „heteken, és nem hónapokon belül” véget ér.

Az amerikai hadsereg szombaton arról tett bejelentést, hogy 12 amerikai katona sebesült meg, amikor iráni rakéta- és dróntámadás ért egy Szaúd-Arábiában működő amerikai légi támaszpontot.

A Prince Sultan légibázis elleni iráni támadás nyomán két sebesült állapotát „súlyosnak” minősítették.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 30., szombat

Már a BL-döntő előtti napon balhéztak a drukkerek Budapest utcáin

Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.

Már a BL-döntő előtti napon balhéztak a drukkerek Budapest utcáin
Hirdetés
2026. május 30., szombat

Putyin: Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat

Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.

Putyin: Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat
2026. május 30., szombat

Magyar zászlót égettek Szabadka központjában

Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.

Magyar zászlót égettek Szabadka központjában
2026. május 30., szombat

Orosz nagykövetség: Románia külföldön képes drónokat lelőni, a saját területe fölött nem

Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.

Orosz nagykövetség: Románia külföldön képes drónokat lelőni, a saját területe fölött nem
Hirdetés
2026. május 29., péntek

Putyin kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt a galaci tömbházra zuhant drón

Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.

Putyin kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt a galaci tömbházra zuhant drón
2026. május 29., péntek

Magyarország számára összesen 16,4 milliárd eurót szabadíthat fel az Európai Bizottság

Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben.

Magyarország számára összesen 16,4 milliárd eurót szabadíthat fel az Európai Bizottság
2026. május 29., péntek

Drónincidens: Oroszország gyors válaszlépésekre készül a konstancai főkonzul kiutasítása miatt

Oroszország gyors válaszlépésekre készül, amiért Románia bezáratja a konstancai orosz főkonzulátust és kiutasítja a főkonzult – jelentette ki pénteken a TASZSZ hírügynökségnek Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a drónincidens nyomán.

Drónincidens: Oroszország gyors válaszlépésekre készül a konstancai főkonzul kiutasítása miatt
Hirdetés
2026. május 29., péntek

Medvegyev: ki kell deríteni, kinek a drónja csapódott a romániai panelházba

Ki kell deríteni, kié volt a drón, amely panelházba csapódott a romániai Galacon – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteken a Max messengeren közzétett üzenetében.

Medvegyev: ki kell deríteni, kinek a drónja csapódott a romániai panelházba
2026. május 29., péntek

Magyar Pétert dicsérte a Kreml szóvivője: „elvárnánk, hogy minden ország ilyen döntést hozzon”

Pozitívan értékeli a Kreml szóvivője Magyar Péter miniszterelnök azon döntését, hogy Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, megjegyezve, hogy hamarabb lesz béke, ha minden állam így tesz.

Magyar Pétert dicsérte a Kreml szóvivője: „elvárnánk, hogy minden ország ilyen döntést hozzon”
2026. május 29., péntek

Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult Magyar Péter támadásai miatt

Sulyok Tamás köztársasági elnök a Velencei Bizottságtól kérte a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a testület szakértői közreműködését az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásában.

Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult Magyar Péter támadásai miatt
Hirdetés
Hirdetés