Partra szállnak? Bár még nem született döntés, Washingtonban mérlegelik, hogy szárazföldi műveleteket is végrehajtsanak Iránban
Fotó: US Army/Facebook
A Pentagon több hetes szárazföldi műveletekre készül Iránban – állította a Washington Post saját értesülésekre hivatkozva.
2026. március 29., 08:582026. március 29., 08:58
A lap amerikai tisztségviselőkre hivatkozva írja, hogy egyelőre bizonytalan, vajon Donald Trump elnök jóváhagyja-e a szárazföldi csapatok Iránban történő bevetésére vonatkozó terveket.
A jelentés szerint a jelenlegi tervek alapján ezek a szárazföldi műveletek nem teljes körű inváziót jelentenének, hanem inkább a különleges műveleti erők és a hagyományos gyalogsági egységek közös részvételével végrehajtott rajtaütéseket.
Közben a jemeni húszi lázadók egy második rakétát is kilőttek Izrael felé, néhány órával az első után, amellyel beléptek az iráni háborúba – közölte szombaton egy izraeli biztonsági forrás a CNN-nel.
A forrás szerint az Irán által támogatott lázadó mozgalom egy manőverező rakétát lőtt ki Izrael felé.
A biztonsági tisztviselő szerint mindkét rakétát elfogták, és nem okoztak sérüléseket vagy károkat.
Az első támadás bejelentésekor a húszi lázadók azt állították, hogy „ballisztikus rakéták sorozatát lőtték ki érzékeny izraeli katonai célpontokra”, ami új fejfájást okozhat az energiapiacoknak.
A lázadó mozgalom korábban, a 2023. október 7-i izraeli támadások után a Hamász támogatására megzavarta a hajózási útvonalakat az Arab-félsziget és a Vörös-tenger környékén.
Közben folytatódtak a katonai műveletek, Izrael és az Egyesült Államok iráni célpontokra mért csapást, Irán pedig Izraelt és a környező arab országokat támadta.
A kuvaiti nemzetközi repülőtéren tűz keletkezett, miután üzemanyag-tartályokat ért dróntalálat.
Bahrein egyik legnagyobb alumíniumgyárát, az Aluminium Bahraint szombaton iráni támadás érte, amelynek során két alkalmazott megsérült – jelentette az állami hírügynökség.
A Bahreini Hírügynökség vasárnapi jelentése szerint a vállalat, más néven Alba, jelenleg felméri a károk mértékét.
„Az Alba alkalmazottainak biztonsága továbbra is elsődleges prioritás, és a vállalat megerősíti, hogy két alkalmazottja könnyű sérüléseket szenvedett” – közölte a vállalat a hírügynökség által idézett nyilatkozatában.
A hatóságok korábban közölték, hogy egy elfogott ballisztikus rakéta roncsai három tüzet okoztak az Abu-Dzabi-i Khalifa Gazdasági Zónák közelében, és hat ember megsérült.
Az Iszlám Forradalmi Gárda anélkül, hogy részleteket közölt volna, kijelentette, hogy a két vállalat kapcsolatban áll az amerikai hadsereggel és repüléstechnikai cégekkel – jelentette a Reuters.
Az Alba egy korábbi vállalati közleménye szerint a Hormuzi-szorosban bekövetkezett zavarok miatt a hónap elején már leállította három olvasztósorát, ami éves termelési kapacitásának 19 százalékát teszi ki.
A Reuters szerint a közel-keleti alumíniumipar a globális kínálat körülbelül 9 százalékát adja.
Az IRCG szerint a régió összes egyeteme legitim célpontnak minősül, „amíg két egyetemüket csapás nem éri az iráni egyetemek elleni támadásért való megtorlásként”.
„A régióban található amerikai egyetemek összes alkalmazottjának, oktatójának és hallgatójának, valamint a környéken lakóknak azt tanácsoljuk, hogy biztonságuk érdekében tartsanak 1 km-es távolságot ezektől az egyetemektől” – tették hozzá.
Az iráni katonai szervezet szerint az Egyesült Államoknak el kell ítélnie az iráni egyetemek bombázását, hogy elkerüljék a térségbeli amerikai intézmények elleni megtorlást, és erre a március 30-án, kedden helyi idő szerint 12:00 óráig adnak határidőt.
Kászim al-Aradzsi szerint Necsirván Barzani elnök otthonát Dohukban, Észak-Irakban vették célba, „egy gyáva cselekedetben, amely veszélyes eszkalációt és a biztonság, valamint a stabilitás megsértését jelenti”.
Nem világos, hogy ki indította a csapást Barzani otthona ellen – Irán az Egyesült Államokat és Izraelt, míg az Egyesült Államok Teheránt hibáztatta.
Közben az iráni konfliktus térségébe érkezett az amerikai haderő USS Tripoli hadihajója tengerész és tengerészgyalogos egységekkel a fedélzetén – jelentette be a Közel-Keletért felelős Középső Parancsnokság (CENTCOM) szombaton.
Az amerikai hadsereg irányítási törzsének közösségi médiában megjelent közleménye emlékeztet arra, hogy a rohamhajó a 31. Tengerészgyalogsági Expedíciós Egység zászlóshajója.
A Tripoli februárban még Japán partjainál tartózkodott, a múlt héten először a The Wall Street Journal napilap számolt be arról, hogy tengerészgyalogosokkal a fedélzetén a partraszállás támogatására tervezett hadihajót az iráni katonai művelet támogatására irányították.
A Trump-adminisztráció eddig hivatalos nem erősítette meg a hadihajó átirányítását, Marco Rubio külügyminiszter pénteken annyit közölt, hogy a csapaterősítés döntési mozgásteret és rugalmasságot biztosít Donald Trump elnök számára, ha a feltételek megváltoznak.
Az amerikai hadsereg szombaton arról tett bejelentést, hogy 12 amerikai katona sebesült meg, amikor iráni rakéta- és dróntámadás ért egy Szaúd-Arábiában működő amerikai légi támaszpontot.
A Prince Sultan légibázis elleni iráni támadás nyomán két sebesült állapotát „súlyosnak” minősítették.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!