Fotó: Ambasada României la Budapesta
Tizenegy más képviseletvezető mellett Románia budapesti nagykövetét is visszahívta pénteken Klaus Iohannis elnök.
2020. szeptember 11., 16:362020. szeptember 11., 16:36
2020. szeptember 11., 16:372020. szeptember 11., 16:37
Marius Lazurca április végén magyar–román diplomáciai botrányt okozott azzal, hogy levelet küldött a magyar, ellenzéki Párbeszéd társelnökének, amelyben kifejezte szolidaritását, és reményét, hogy sértetlen maradt az őt ért inzultusok után. A diplomata büszkén osztotta meg állásfoglalását a Budapesten szolgáló nagykövetek WhatsApp-csoportjában.
– tájékoztatott akkor az esetről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette: a Párbeszéd politikusa szerint baj, hogy az erdélyi és székelyföldi magyarok maszkokat és védőruhákat kaptak az anyaországtól. „A román nagykövetnek pedig tetszik, hogy vannak pártok a magyar Országgyűlésben, amelyek így gondolkodnak. Megdöbbentő a román nagykövet nyilvánvalóan hazug hisztériakeltése, de ennél sokkal szégyenteljesebb az, hogy a magyar ellenzék és a román nagykövet közös platformra került a határon túli magyarokkal szemben” – írta Facebook-bejegyzésében Szijjártó Péter.
„Az igazság az, hogy a román nagykövet az Orbán-kormány által támogatott Magyar Nemzetben ellenem írt, az 1940-es évek óta példátlan, náci hangvételt idéző cikk miatt fejezte ki szolidaritását” – írta Szabó. Hozzátette, a cikk megjelenése és a kormány „uszítása” óta számos életveszélyes fenyegetést kapott.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Magyar Nemzet megkeresésére otrombaságnak, faragatlanságnak nevezte Marius Lazurca akcióját.
– fogalmazott Kelemen. Bogdan Aurescu román külügyminiszter egy májusi interjúban azt mondta, a budapesti nagykövet nem a bukaresti külügyminisztérium utasítására, annak jóváhagyása nélkül, személyes kezdeményezésből, saját nevében vállalt szolidaritást a magyar Országgyűlés egyik politikusával.
A negyvennégy éves Marius Lazurca 2016 márciusi budapesti kinevezése előtt a Moldovai Köztársaságban volt Románia nagykövete.
A budapesti román nagykövet nem a bukaresti külügyminisztérium utasítására, nem annak jóváhagyásával, hanem személyes kezdeményezésből, saját nevében vállalt szolidaritást a magyar Országgyűlés egyik politikusával – szögezte le Bogdan Aurescu külügyminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
Az Egyesült Államok és Ukrajna vezető tárgyalói pénteken kijelentették, hogy konstruktív megbeszéléseket folytattak az ukrajnai háború befejezéséről, de a béke felé vezető út Oroszországtól függ.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!