
Klaus Iohannis Rigában, az Egils Levits lett elnökkel tartott sajtótájékoztatón tért ki a schengeni csatlakozás témájára
Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis elnök szerint lehetséges, hogy egy-két hónappal elhalasztják a döntést Románia schengeni övezetbe történő felvételéről, ha nem biztos, hogy az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának december 8-i ülésén pozitív döntés születne erről.
2022. november 23., 19:132022. november 23., 19:13
A román államfő erről Rigában beszélt szerda délután azon a sajtótájékoztatón, amelyet Egils Levits lett elnökkel közösen tartott. Úgy vélte, senkinek sem használna, ha Románia kierőltetne egy szavazást, amelyen nem hoznák meg a várt döntést. Az elnök viszonylag jónak ítélte Románia esélyeit a schengeni csatlakozásra, de hozzátette: egyelőre nem garantált, hogy valamennyi tagállam támogatja az ország csatlakozását a belső határellenőrzés nélküli térséghez.
Mint arról beszámoltunk, Karl Nehammer keddi, Zágrábban tett látogatása során azt mondta, hogy Ausztria nem fogja megakadályozni Horvátország schengeni csatlakozását, mivel a balkáni ország példásan teljesíti a határvédelmi követelményeket. Az osztrák kancellár ugyanakkor kijelentette, hogy „Ausztriában százezer ember van, akik törvénytelenül lépték át a határt, és közülük 75 ezren Románián, Bulgárián és Magyarországon utaztak át, anélkül, hogy az ottani biztonsági hatóságok nyilvántartásába kerültek volna”. „Ez egy biztonsági kockázatot jelent, és ezzel foglalkoznunk kell” – szögezte le Nehammer.
A kancellár kijelentésére reagálva Iohannis kijelentette, az osztrák fél által említett számokat „nagyon figyelmesen le kell ellenőrizni”. „Románia nem volt, most sem az és nem is lesz olyan ország, amely előidézné a migrációt vagy megengedné azt. Itt az ellenőrizetlen migrációról beszélek, vagyis az illegális határátlépésről” – hangsúlyozta a román elnök, miután megbeszélést folytatott Egils Levits lett államfővel. Iohannis kifejtette, az osztrák félben aggodalmat keltő migránshullám nem Románián, hanem a balkáni útvonalon keresztül ér Nyugat-Európába; Románia nem része ennek a balkáni útvonalnak, de módjában áll visszafogni az illegális migrációt.
Iohannis hozzátette, Románia bebizonyította, hogy az elvárásoknak megfelelően végzi a határellenőrzést az EU külső határainál, és ezt az elmúlt hetekben lezajlott vizsgálatok is igazolják. Hangsúlyozta, Románia bizonyítottan 11 éve készen áll a schengeni csatlakozásra. „Kedden a felvétel egyik akadályaként számon tartott együttműködési és ellenőrzési mechanizmust is megszüntette az Európai Bizottság Romániával szemben, ami azt jelenti, hogy Románia minden célkitűzését teljesítette. Ráadásul a vegyes szakértőcsoportok két ellenőrzést is tartottak Románia schengeni csatlakozásra való felkészültségével kapcsolatban, és mindkét esetben pozitív jelentés született” – emlékeztetett a román államfő.

Újabb bírálatot kapott Románia Ausztriából, ami nem kedvező jel a schengeni csatlakozás szempontjából. Karl Nehammer kancellár szerint a román határok őrizetének hiányosságai miatt migránsok tízezrei érkeztek országába.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!