Századvég Alapítvány: Gyurcsány Ferenc politikai haszonszerzés reményében hangolja a közvéleményt a határon túli magyarság ellen
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Biztosra vehető, hogy a jövő évi magyarországi választási kampánynak része lesz a határon túli magyarokat érintő tematika. Mire számíthatnak a külhoniak az ellenzéki pártoktól? A budapesti Századvég Alapítvány elemzése szerint a magyarországi baloldal pártjainak megnyilvánulásai alapján jól kirajzolódik, hogy nem rendelkeznek világos és következetes, külhoniakra vonatkozó támogató politikával.
2021. június 10., 20:222021. június 10., 20:22
„A legellenségesebb viszonyulás Gyurcsány Ferencre és az általa vezetett Demokratikus Koalícióra jellemző. A volt kormányfő politikájának 2004 óta szerves része a határokon kívül rekedt magyarsággal szembeni kampánytevékenység. Figyelemre méltó, hogy Gyurcsány Ferenc korábban azzal riogatott, hogy ukrán állampolgárok jelentkeznek be tömegével Magyarország határ menti falvaiba, hogy részesülhessenek a magyar szociális ellátórendszer szolgáltatásaiból. Az alaptalan hisztériakeltés azt a célt szolgálja Gyurcsány Ferenc részéről, hogy a közvéleményt politikai haszonszerzés reményében a határon túli magyarság ellen hangolja” – írja friss helyzetértékelőjében az elemzőcég.
A tanulmány kitér a balliberális Momentumra is. Mint írja, a párt nem rendelkezik karakteres, nemzeti érdekek mentén körvonalazódó határon túli politikával, ami a párt megnyilvánulásaiban rendszeresen tetten érhető. „A Momentum politikusai a Felvidéken és Erdélyben is a Renew Europe tagjaiként tevékenykedő európai testvérpártjaik mellett kampányoltak az elmúlt időszakban, szemben a határon túli magyar érdekeket képviselő magyar pártokkal. Így fordulhatott elő, hogy Cseh Katalin a Renew Europe testvérpártjának elnökjelöltje mellett kampányolt a 2019-es román államfőválasztáson, illetve Donáth Anna a liberális Progresszív Szlovákia párt mellett állt ki egy 2019-es felvidéki kampányeseményen” – emlékeztet az elemzés.
Megemlíti azt is, hogy a nemzeti összetartozás napján 2010 óta minden évben június 4-én, a trianoni országcsonkítás évfordulójára emlékezik az ország.
A Századvég tanulmánya arra is felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt években közeledés jellemezte a baloldali pártok és a Jobbik politikáját, végül az utóbbi a nemzeti oldalról átevickélt a baloldali összefogásba, és Gyurcsány Ferenc vezényletével egy listán indulnak a következő évi választáson.
A Századvég elemzése szerint míg Gyurcsány Ferenc változékony habitussal kommentálja a határon túli magyarság jogait érintő kérdéseket, pártja másod- és harmadvonalbeli politikusait rendszeresség jellemzi: szavazatszerzés reményében visszatérően intéznek támadást a külhoni magyarok ellen. „Ennek legékesebb példája Vadai Ágnes nyilatkozata, amelyben azon határon túli kettős állampolgárok számát firtatta, akik felvették az oltást a magyar készletből, továbbá a párt másik prominens politikusa, Arató Gergely arról elmélkedett, hogy megvonná a kettős állampolgárok szavazati jogát” – említett példákat a tanulmány.
Az elemzés megállapította ugyanakkor, hogy miközben a polgári kormány a trianoni sebek begyógyításán és a határokon átívelő, békés nemzet-egyesítés politikáján dolgozik, addig a baloldal az elmúlt évtizedekben nem volt képes karakteres nemzetpolitika kiépítésére, illetve képviseletére, és jól láthatóan szándék és szaktudás sem áll rendelkezésükre ahhoz, hogy ezen változtassanak.
„A Jobbik baloldallal kötött természetellenes szövetsége pedig megkívánja, hogy Jakab Péter pártja feladja eredetileg képviselt nemzetpolitikáját, amelyet jól láthatóan már teljesített is” – zárja az ellenzéki pártok határon túli magyarokkal kapcsolatos hozzáállását a tanulmány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!