Megnyitják a kutatók előtt az egyik legnagyobb náci archívumot
Több éven át tartó külföldi nyomás hatására Németország készen áll megnyitni a kutatók előtt az egyik legnagyobb holokausztarchívumot, amely eddig csak az érintettek és hozzátartozóik számára volt hozzáférhető – a személyiségi jogok védelme miatt. A gyűjtemény kezelésében érintett többi ország hozzájárulásával így immár jogilag is zöld utat kaphat az adattár nyilvánossá tétele.
Élők a célkeresztben Becslések szerint a középnémet Hessen tartomány Bad Arolsen településén 30–50 millió dokumentum őrzi mintegy 17 millió egykori fogva tartott személyes adatát. Az iratok a felszabadító szövetségesek révén maradtak meg, ők foglalták le, és gyűjtötték össze röviddel németországi bevonulásukat követően. Az akták KZ-foglyok, kényszermunkára vagy megsemmisítőtáborokba hurcoltak – Dachau, Buchenwald –, és egyéb nemzetiszocialista áldozatokról közölnek részletekbe menő információkat. Többek közt olyanokat is, amelyek betegségeket, nemi vonzalmakat vagy a foglyok táborbeli kollaboráns, informátori munkáját rögzítik. A kartotékolt esetek egy része ma is élő személyekre vonatkozik, ezért a német hatóságok más érintett államokkal együtt elsősorban a szigorú adatvédelmi jogszabályokra hivatkozva zárkóztak el a dokumentumok eddigi nyilvánossá tételétől. Az archívumot gondozók szerint a 25 kilométernyi dokumentumfolyam mindössze két százaléka tartalmaz szakmailag releváns anyagokat, ezek viszont már tíz éve hozzáférhetők a történészek számára.
Kritizált finanszírozó A Bad Arolsen-i központot évtizedek óta a Vöröskereszten keresztül működő Nemzetközi Keresőszolgálat (ITC) igazgatja, amelynek 1943-as alapítása óta feladata az áldozatok sorsának feltérképezése, az eltűntek felkutatása, munkájukat igénybe vehetik a háborús kárpótlások kérelmezői is. Az igény óriási: a mintegy 300 dolgozó tavaly negyedmillió kérést dolgozott fel, és további félmillió maradt egyelőre megválaszolatlanul. Bár 11 ország felügyeli az ITC munkáját, a működéshez szükséges évi 14 millió eurót teljes egészében a német állam állja, és állt a kritikák kereszttüzében is a dokumentumgyűjtemény zárolása miatt. Ahhoz azonban, hogy törvényesen meg lehessen nyitni az archívumot, az ITC-országok mindegyike – Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Belgium, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Izrael, Hollandia és Görögország – beleegyezését kell hogy adja. Ráadásul az 1955-ben érvénybe lépett, a Német Szövetségi Köztársaság és a három nagyhatalom (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország) között megkötött Németország (vagy bonni) Szerződés is garantálja ezt az adatvédelmet, úgyhogy ennek megváltoztatása a legelsô jogi lépések egyike.
Májusi áttörés Kormányok, holokausztkutató intézetek, különböző, elsősorban tengerentúli vezető sajtóorgánumok Németországot elmarasztalva már régóta sürgetik az ügy megoldását. A megoldás szele is onnan érkezett: Brigitte Zypries német igazságügy-miniszter áprilisi amerikai látogatása alkalmával a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeumban jelentette be, hogy országa készen áll a kívánt archívumnyitásra. A bejelentés másnapján a berlini kormányülés sajtótájékoztatóján is megerősítették a hírt. A német beleegyezés azonban csak a folyamat eleje volt, az igazi áttörésre május 15-én került sor Luxemburgban az ITC nemzetközi bizottságának soros ülésén, ahol a tagországok jogi szakemberei rábólintottak a nyitásra. A megegyezést mihamarabb aláírni kívánják Berlinben, ezt kell majd ratifikálnia valamennyi érintett ország parlamentjének. A szakemberek arra törekszenek, hogy az év végéig lezáródjanak ezek a szükséges jogi procedúrák, és megnyílhasson az archívum.
Pártolók és ellenzők A német kezdeményezést sokan üdvözölték, elsők között Sara Bloomfield, a WHE Haladó Tanulmányok Központjának igazgatója tartotta fontosnak a lépést. A brit The Guardian napilap a témában szaktekintélynek számító Paul Shapirót idézte, aki szerint az archívum elzárása a holokauszttagadás egyik formája. A hesseni rádiónak adott korábbi interjújában Shapiro úgy fogalmazott: az Egyesült Államok nem engedheti meg, hogy holokauszt-túlélők azzal a félelemmel haljanak meg, hogy a világ elfeledkezett az őket ért borzalmakról, és nevüket szőnyeg alá söprik. Többen is osztják ezt a nézetet, de kételyek is megfogalmazódtak. A konzervatív német Die Welt napilap Wolfgang Benzet, a berlini Antiszemitizmus-kutató Központ vezetőjét szólaltatta meg, aki úgy véli, „világszerte csak kevés történész számára valóban központi ez az archívum... A nyitás ellenzői azzal érvelnek, a dokumentumok csak személyes tragédiákat jelenítenek meg, amelyek kutatása emberi jogokat sért, ugyanakkor nem viszi előre a náci rendszer egészének működését kutató történészi munkát. Mindenki elismeri azonban, hogy a német döntés nagy morális és történelmi jelentőségű. Szakács Zsuzsanna, Németország
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Magyarságpolitikánk legfőbb küldetése a határokon átívelő, valódi lelki és szellemi nemzetegyesítés. Kötelességünk, hogy a magyarság újra egyetlen, megtörhetetlen és összetartó közösséget alkosson – fogalmazta meg kedden Tarr Zoltán.
Találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Magyar Péter leendő miniszterelnök. A Tisza Párt elnöke erről a Facebookon számolt be, miután fogadta Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!