Megnyitják a kutatók előtt az egyik legnagyobb náci archívumot
Több éven át tartó külföldi nyomás hatására Németország készen áll megnyitni a kutatók előtt az egyik legnagyobb holokausztarchívumot, amely eddig csak az érintettek és hozzátartozóik számára volt hozzáférhető – a személyiségi jogok védelme miatt. A gyűjtemény kezelésében érintett többi ország hozzájárulásával így immár jogilag is zöld utat kaphat az adattár nyilvánossá tétele.
Élők a célkeresztben Becslések szerint a középnémet Hessen tartomány Bad Arolsen településén 30–50 millió dokumentum őrzi mintegy 17 millió egykori fogva tartott személyes adatát. Az iratok a felszabadító szövetségesek révén maradtak meg, ők foglalták le, és gyűjtötték össze röviddel németországi bevonulásukat követően. Az akták KZ-foglyok, kényszermunkára vagy megsemmisítőtáborokba hurcoltak – Dachau, Buchenwald –, és egyéb nemzetiszocialista áldozatokról közölnek részletekbe menő információkat. Többek közt olyanokat is, amelyek betegségeket, nemi vonzalmakat vagy a foglyok táborbeli kollaboráns, informátori munkáját rögzítik. A kartotékolt esetek egy része ma is élő személyekre vonatkozik, ezért a német hatóságok más érintett államokkal együtt elsősorban a szigorú adatvédelmi jogszabályokra hivatkozva zárkóztak el a dokumentumok eddigi nyilvánossá tételétől. Az archívumot gondozók szerint a 25 kilométernyi dokumentumfolyam mindössze két százaléka tartalmaz szakmailag releváns anyagokat, ezek viszont már tíz éve hozzáférhetők a történészek számára.
Kritizált finanszírozó A Bad Arolsen-i központot évtizedek óta a Vöröskereszten keresztül működő Nemzetközi Keresőszolgálat (ITC) igazgatja, amelynek 1943-as alapítása óta feladata az áldozatok sorsának feltérképezése, az eltűntek felkutatása, munkájukat igénybe vehetik a háborús kárpótlások kérelmezői is. Az igény óriási: a mintegy 300 dolgozó tavaly negyedmillió kérést dolgozott fel, és további félmillió maradt egyelőre megválaszolatlanul. Bár 11 ország felügyeli az ITC munkáját, a működéshez szükséges évi 14 millió eurót teljes egészében a német állam állja, és állt a kritikák kereszttüzében is a dokumentumgyűjtemény zárolása miatt. Ahhoz azonban, hogy törvényesen meg lehessen nyitni az archívumot, az ITC-országok mindegyike – Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Belgium, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Izrael, Hollandia és Görögország – beleegyezését kell hogy adja. Ráadásul az 1955-ben érvénybe lépett, a Német Szövetségi Köztársaság és a három nagyhatalom (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország) között megkötött Németország (vagy bonni) Szerződés is garantálja ezt az adatvédelmet, úgyhogy ennek megváltoztatása a legelsô jogi lépések egyike.
Májusi áttörés Kormányok, holokausztkutató intézetek, különböző, elsősorban tengerentúli vezető sajtóorgánumok Németországot elmarasztalva már régóta sürgetik az ügy megoldását. A megoldás szele is onnan érkezett: Brigitte Zypries német igazságügy-miniszter áprilisi amerikai látogatása alkalmával a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeumban jelentette be, hogy országa készen áll a kívánt archívumnyitásra. A bejelentés másnapján a berlini kormányülés sajtótájékoztatóján is megerősítették a hírt. A német beleegyezés azonban csak a folyamat eleje volt, az igazi áttörésre május 15-én került sor Luxemburgban az ITC nemzetközi bizottságának soros ülésén, ahol a tagországok jogi szakemberei rábólintottak a nyitásra. A megegyezést mihamarabb aláírni kívánják Berlinben, ezt kell majd ratifikálnia valamennyi érintett ország parlamentjének. A szakemberek arra törekszenek, hogy az év végéig lezáródjanak ezek a szükséges jogi procedúrák, és megnyílhasson az archívum.
Pártolók és ellenzők A német kezdeményezést sokan üdvözölték, elsők között Sara Bloomfield, a WHE Haladó Tanulmányok Központjának igazgatója tartotta fontosnak a lépést. A brit The Guardian napilap a témában szaktekintélynek számító Paul Shapirót idézte, aki szerint az archívum elzárása a holokauszttagadás egyik formája. A hesseni rádiónak adott korábbi interjújában Shapiro úgy fogalmazott: az Egyesült Államok nem engedheti meg, hogy holokauszt-túlélők azzal a félelemmel haljanak meg, hogy a világ elfeledkezett az őket ért borzalmakról, és nevüket szőnyeg alá söprik. Többen is osztják ezt a nézetet, de kételyek is megfogalmazódtak. A konzervatív német Die Welt napilap Wolfgang Benzet, a berlini Antiszemitizmus-kutató Központ vezetőjét szólaltatta meg, aki úgy véli, „világszerte csak kevés történész számára valóban központi ez az archívum... A nyitás ellenzői azzal érvelnek, a dokumentumok csak személyes tragédiákat jelenítenek meg, amelyek kutatása emberi jogokat sért, ugyanakkor nem viszi előre a náci rendszer egészének működését kutató történészi munkát. Mindenki elismeri azonban, hogy a német döntés nagy morális és történelmi jelentőségű. Szakács Zsuzsanna, Németország
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!