
Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/ДСНС України
Egyoldalú fegyvernyugvást és humanitárius folyosó megnyitását jelentette be a mariupoli Azovsztal fémműnél a civil lakosok elvonulása érdekében hétfőn Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője.
2022. április 25., 14:222022. április 25., 14:22
2022. április 25., 17:192022. április 25., 17:19
A közép-európai idő szerint 13 órakor életbe lépett folyosón Mizincev szerint a civilek tetszőleges irányban távozhatnak, az említett időponttól kezdve az orosz fegyveres erők és a donyecki „népi milícia” is fegyvernyugvást tart.
– hangoztatta a tábornok. Mizincev emlékeztetett rá, hogy az Azovsztalnál már 36 napja folyamatosan nyitva tartják a humanitárius útvonalat azon polgári személyek, munkások, nők és gyerekek távozása számára, akik Kijev szerint az üzem területén tartózkodnak. Emlékeztetett rá, hogy a humanitárius műveletre való készséget ukrán részről az acélmű területéről felmutatott fehér zászlónak kell jeleznie.
Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva a „jószándék megnyilvánulásának” minősítette az egyoldalú tűzszünet bejelentését António Guterres ENSZ-főtitkár keddi moszkvai látogatása előtt.
Moszkva szerint az Azovsztal az utolsó olyan létesítmény Mariupolban, amelyet még nem sikerült elfoglalniuk az orosz erőknek. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter előző hét csütörtökön tett bejelentést az Azovi-tengeri kikötőváros „felszabadításáról”, hozzátéve, hogy az acélmű bevételéhez még három-négy napra lesz szükség. Vlagyimir Putyin elnök „emberiességi megfontolásból” elrendelte akkor, hogy ostrom helyett tartsák blokád alatt az acélművet.
Az Azovsztal 11 négyzetkilométeren elterülő létesítményben hétszintes földalatti folyosórendszer húzódik, amelyben Sojgu szerint több mint kétezer fegyveres tartózkodik. Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője hétfőn azt mondta, hogy mintegy négyszáz külföldi zsoldos van a föld alatt.
Putyin az orosz főügyészi hivatal pénteki moszkvai vezetőségi tanácskozásán bejelentette, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) reggel véget vetett egy terrorcsoport tevékenységének, amely egy ismert orosz újságíró meggyilkolására készült. Az FSZB ezt követően arról tett bejelentést, hogy Kijev utasítására a National Socialism/White Power elnevezésű neonáci szervezet Vlagyimir Szolovjov politikai talkshow-műsorvezetőt szándékozott megölni.
Az FSZB szerint a televíziós elleni merényletre készülő csoport tagjaitól egy házilag összerakott robbanószerkezetet, nyolc Molotov-koktélt, hat Makarov pisztolyt, egy lefűrészelt csövű vadászfegyvert, egy kézigránátot, több mint ezer lőszert, kábítószert, hamis ukrán útleveleket, valamint náci irodalmat és jelképeket foglalt le.
Az orosz államfő a tanácskozáson azt is elmondta, hogy eddig mintegy egymillió menekült, köztük 100 ezer gyerek érkezett Oroszországba a Moszkva által függetlennek elismert két Donyec-medencei „népköztársaságból” és Ukrajna más területeiről.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlement alsóházának elnöke hétfőn a Telegramon kommentálta Zelenszkij szavait, aki szerint „ezt a háborút nem lehet összehasonlítani a 20. század egyetlen háborújával sem, ilyen háború még nem volt”.
– írta Vologyin. Rudenko külügyminiszter-helyettes egyebek mellett azt is kijelentette, nem hallott róla, hogy orosz hatóságok népszavazást készülnének előkészíteni Herszon megyében. Ukrán források korábban azt állították, hogy a régióban szerdán függetlenségi referendumot fognak tartani, amelynek eredményét meghamisítják majd.
A diplomata elmondta, hogy egyelőre nem szerepel napirenden Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter újabb isztambuli találkozója. Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva kifogásolta, hogy február 24., vagyis az Ukrajna ellen elindított háború kezdete óta nem volt alkalma senkivel sem találkoznia az amerikai külügyminisztérium részéről. Azt is nehezményezte, hogy a tárca kezdeményezésére az amerikai hatóságok elutasították, hogy az arlingtoni temetőben a hagyomány szerint megemlékezzenek az Elbánál történt találkozó napjáról. Vagyis arról, hogy 1945. április 25-én a náci Németországot felszabadító szovjet és amerikai csapatok előre nyomulása összeért Európa második legnagyobb folyójánál.
Leonyid Paszicsnyik, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetője hétfőn felkereste Rubizsne várost, amelynek teljes „felszabadulásáról” Ramzan Kadirov, Csecsenföld első embere délelőtt tett bejelentést a Telegramon, A Donyec-medence több, a helyi „népi milíciák” és az orosz erők kezén lévő településéről érkeztek hétfőn jelentések ukrán nehézfegyverek belövéséről.

Az orosz erők változatlanul támadják a Mariupolban lévő Azovsztal acélipari üzem területét, ahol katonákon kívül civilek is tartózkodnak, ezért a városban kialakult válságos helyzet rendezésére Kijev külön tárgyalásokat javasol Moszkvának.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!