2007. július 06., 00:002007. július 06., 00:00
Közölte: Horn Gyula 1994-ben úgy lett miniszterelnök – a rendszerváltás óta a legnagyobb kormánytöbbség élén – hogy a múltját mindenki ismerte. Ha most az ő egykori választói azzal szembesülnek – folytatta – , hogy a köztársasági elnök állásfoglalása szerint az ő választásuk szemben állt az alkotmányos értékrenddel, akkor sérelem nem egy embert, egy hetvenöt éves politikust ért, hanem mindenkit, aki szerint az alkotmányos értékrendből nem az következik, amit az államfő levont. Lendvai Ildikó elismerte: 1956-ban Horn Gyula a rossz oldalon állt; nem a karhatalmistáknak volt igaza, az elmúlt húsz évben viszont mindent megtett a demokratikus rendszerváltásért.
Horn Gyula különben a Die Welt című német konzervatív napilap csütörtöki számában megjelent interjúban úgy nyilatkozott, minden körülményt figyelembe kell venni, amikor valaki egy nagy történelmi eseményt értékelni akar. A volt miniszterelnök és külügyminiszter az 1956-os szerepvállalása és a tavaly októberi budapesti eseményekkel párhuzamot vonva kifejtette, hogy a karhatalmistáknak „nagyon fontos szerepük volt, sokan ma nem lennének itt, ha mi csődöt mondtunk volna”. A politikus kifejtette, hogy a karhatalmisták „közönséges bűnözőkkel” szemben léptek fel, „ennek nem volt köze a szocializmushoz. „Láttuk tavaly októberben, amikor köztereken romboltak és gyújtogattak, hogy mi történhet különben – vélte.
Megismételte, hogy sohasem rejtette véka alá 1956-os tevékenységét. Horn, aki az interjúban „nagyon nyitott szocialistaként” határozta meg magát, elismerte, hogy 1956-ban aggódtak a rendszerért, amely 1956 előtt a Rákosi-éra bűnei ellenére is lehetőséget adott a szegényeknek, a fiataloknak a felemelkedésre: „ez végtelenül nagy érdem.” Horn szerint a magyar politika tanult az 1956-os eseményekből, bár kezdetben a szükség vitte rá a nyugati nyitásra. „A legrosszabb az oroszok stílusa volt: leereszkedő és durva. Kádár azonban kitartott amellett, hogy ilyen módon nem lehet az ország önrendelkezését korlátozni. Nem hagyta magát zsarolni...” – mondta Horn Gyula az MSZMP néhai vezetőjéről.
Hornt egyébként több német politikus is – így Helmuth Kohl volt kancellár és Matthias Platzeck, Brandenburg tartomány miniszterelnöke – levélben köszöntötte hetvenötödik születésnapja alkalmából, az üdvözlőlevelek mindegyike a volt miniszterelnök és külügyminiszter Európa újraegyesítésében játszott szerepét méltatta.
Hírösszefoglaló
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.