2007. július 06., 00:002007. július 06., 00:00
Közölte: Horn Gyula 1994-ben úgy lett miniszterelnök – a rendszerváltás óta a legnagyobb kormánytöbbség élén – hogy a múltját mindenki ismerte. Ha most az ő egykori választói azzal szembesülnek – folytatta – , hogy a köztársasági elnök állásfoglalása szerint az ő választásuk szemben állt az alkotmányos értékrenddel, akkor sérelem nem egy embert, egy hetvenöt éves politikust ért, hanem mindenkit, aki szerint az alkotmányos értékrendből nem az következik, amit az államfő levont. Lendvai Ildikó elismerte: 1956-ban Horn Gyula a rossz oldalon állt; nem a karhatalmistáknak volt igaza, az elmúlt húsz évben viszont mindent megtett a demokratikus rendszerváltásért.
Horn Gyula különben a Die Welt című német konzervatív napilap csütörtöki számában megjelent interjúban úgy nyilatkozott, minden körülményt figyelembe kell venni, amikor valaki egy nagy történelmi eseményt értékelni akar. A volt miniszterelnök és külügyminiszter az 1956-os szerepvállalása és a tavaly októberi budapesti eseményekkel párhuzamot vonva kifejtette, hogy a karhatalmistáknak „nagyon fontos szerepük volt, sokan ma nem lennének itt, ha mi csődöt mondtunk volna”. A politikus kifejtette, hogy a karhatalmisták „közönséges bűnözőkkel” szemben léptek fel, „ennek nem volt köze a szocializmushoz. „Láttuk tavaly októberben, amikor köztereken romboltak és gyújtogattak, hogy mi történhet különben – vélte.
Megismételte, hogy sohasem rejtette véka alá 1956-os tevékenységét. Horn, aki az interjúban „nagyon nyitott szocialistaként” határozta meg magát, elismerte, hogy 1956-ban aggódtak a rendszerért, amely 1956 előtt a Rákosi-éra bűnei ellenére is lehetőséget adott a szegényeknek, a fiataloknak a felemelkedésre: „ez végtelenül nagy érdem.” Horn szerint a magyar politika tanult az 1956-os eseményekből, bár kezdetben a szükség vitte rá a nyugati nyitásra. „A legrosszabb az oroszok stílusa volt: leereszkedő és durva. Kádár azonban kitartott amellett, hogy ilyen módon nem lehet az ország önrendelkezését korlátozni. Nem hagyta magát zsarolni...” – mondta Horn Gyula az MSZMP néhai vezetőjéről.
Hornt egyébként több német politikus is – így Helmuth Kohl volt kancellár és Matthias Platzeck, Brandenburg tartomány miniszterelnöke – levélben köszöntötte hetvenötödik születésnapja alkalmából, az üdvözlőlevelek mindegyike a volt miniszterelnök és külügyminiszter Európa újraegyesítésében játszott szerepét méltatta.
Hírösszefoglaló
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.