2007. július 06., 00:002007. július 06., 00:00
Közölte: Horn Gyula 1994-ben úgy lett miniszterelnök – a rendszerváltás óta a legnagyobb kormánytöbbség élén – hogy a múltját mindenki ismerte. Ha most az ő egykori választói azzal szembesülnek – folytatta – , hogy a köztársasági elnök állásfoglalása szerint az ő választásuk szemben állt az alkotmányos értékrenddel, akkor sérelem nem egy embert, egy hetvenöt éves politikust ért, hanem mindenkit, aki szerint az alkotmányos értékrendből nem az következik, amit az államfő levont. Lendvai Ildikó elismerte: 1956-ban Horn Gyula a rossz oldalon állt; nem a karhatalmistáknak volt igaza, az elmúlt húsz évben viszont mindent megtett a demokratikus rendszerváltásért.
Horn Gyula különben a Die Welt című német konzervatív napilap csütörtöki számában megjelent interjúban úgy nyilatkozott, minden körülményt figyelembe kell venni, amikor valaki egy nagy történelmi eseményt értékelni akar. A volt miniszterelnök és külügyminiszter az 1956-os szerepvállalása és a tavaly októberi budapesti eseményekkel párhuzamot vonva kifejtette, hogy a karhatalmistáknak „nagyon fontos szerepük volt, sokan ma nem lennének itt, ha mi csődöt mondtunk volna”. A politikus kifejtette, hogy a karhatalmisták „közönséges bűnözőkkel” szemben léptek fel, „ennek nem volt köze a szocializmushoz. „Láttuk tavaly októberben, amikor köztereken romboltak és gyújtogattak, hogy mi történhet különben – vélte.
Megismételte, hogy sohasem rejtette véka alá 1956-os tevékenységét. Horn, aki az interjúban „nagyon nyitott szocialistaként” határozta meg magát, elismerte, hogy 1956-ban aggódtak a rendszerért, amely 1956 előtt a Rákosi-éra bűnei ellenére is lehetőséget adott a szegényeknek, a fiataloknak a felemelkedésre: „ez végtelenül nagy érdem.” Horn szerint a magyar politika tanult az 1956-os eseményekből, bár kezdetben a szükség vitte rá a nyugati nyitásra. „A legrosszabb az oroszok stílusa volt: leereszkedő és durva. Kádár azonban kitartott amellett, hogy ilyen módon nem lehet az ország önrendelkezését korlátozni. Nem hagyta magát zsarolni...” – mondta Horn Gyula az MSZMP néhai vezetőjéről.
Hornt egyébként több német politikus is – így Helmuth Kohl volt kancellár és Matthias Platzeck, Brandenburg tartomány miniszterelnöke – levélben köszöntötte hetvenötödik születésnapja alkalmából, az üdvözlőlevelek mindegyike a volt miniszterelnök és külügyminiszter Európa újraegyesítésében játszott szerepét méltatta.
Hírösszefoglaló
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.