Honosítás: egy hét múlva állampolgári eskük

Németh Zsolt elmondta, az első hónapok tapasztalatai alapján a kormánybiztosi koordináció és az államigazgatási szervek közötti együttműködés hatékony volt. Németh elmondta: a januári indulástól március 2-éig a külképviseletekre 14 750 honosítási és 5795 névmódosítási kérelem érkezett. A legnagyobb forgalmat a csíkszeredai, a szabadkai és a kolozsvári főkonzulátus bonyolította le. Csíkszeredában több mint 21 ezer, Szabadkán több mint 13 ezer, Kolozsvárott több mint 11 ezer előzetes jelentkezést regisztráltak, és napi 150–300 új ügyfél jelentkezik.

Az első ünnepélyes eskütételek március 14-én és március 15-én lesznek. Március 14-én és március 15-én Kolozsvárott és Csíkszeredán lesznek eskütételek több körben, emellett a nemzeti ünnepen teszik le az állampolgársági esküt többen Szabadkán, majd március 16-án Berlinben, Londonban és Torontóban. Nagy Gábor Tamás (Fidesz), a testület alelnöke eközben arról tájékoztatott, hogy március 15-én a budai várban 30–50 csángó számára szerveznek ünnepélyes állampolgársági esküt.

Visszakapni nevet és szülőhelyet

Németh Zsolt – felsorolva az elmúlt időszak intézkedéseit és fejlesztéseit – kiemelte, megteremtették a feltételeit annak, hogy a külhoni magyarok nevüket és szülőhelyüket is viszszakaphassák. Mint elmondta, a honosítási okirat hátoldalára kerül majd a névmódosítási határozat, így nem egy idegen nevű, hanem magyar nevű személyeket honosítanak majd. Szólt arról, hogy a honosítási okiraton a kérelmező választása szerint születési helyként vagy csak a helység történelmi magyar neve szerepel, vagy pedig a magyar elnevezés és zárójelben a mostani, idegen nyelvű elnevezés. Minden más okiraton születési helyként a történelmi magyar elnevezés, és zárójelben a mostani elnevezés és országnév lesz feltüntetve. Az államtitkár beszélt arról is, hogy a hónap végétől az útlevélkérelmek befogadása is megkezdődhet a külképviseleteken.

„Kifogástalan a tájékoztatás”

A külügyi államtitkár kiemelte a határon túli magyar szervezetek tájékoztatásban betöltött szerepét. Munkájukat felbecsülhetetlennek nevezte, és mint mondta, tájékoztató feladatukat kifogástalanul végzik el.  Németh Zsolt azt mondta, azzal számolnak, hogy a honosítási eljárás a konzulátusokon hosszú évekre nagyon komoly kapacitásokat köt majd le.

Az RMDSZ-ért aggódik az MSZP

Szabó Vilmos (MSZP) is úgy fogalmazott, elismerés illeti azokat, akik a honosítás előkészítésében és lebonyolításában részt vesznek. Ugyanakkor megjegyezte: beárnyékolja „ezt a történetet”, hogy a kormány csak „a szívének kedves” külhoni magyar szervezeteket vonja be a folyamatba. „Az RMDSZ miért nem tud ebben a munkában részt venni, és miért kell Demokrácia Központnak hívni ezeket az irodákat, ha nincs mögöttes szándék” – sorolta kérdéseit. Megjegyezte: a 2004. decemberi népszavazáshoz vezető úton minden magyarországi parlamenti pártnak megvan a felelőssége, így a Fidesznek is.
Tilki Attila (Fidesz) visszautasította a szocialista képviselő utóbbi állítását. „Felháborító, hogy az MSZP politikusa beszél arról, milyen felelőssége van más parlamenti pártoknak a 2004. évi gyászos emlékű népszavazásban” – fogalmazott, hozzátéve: a Fidesznek ebben semmilyen felelőssége nincs. Kalmár Ferenc (KDNP) szintén megdöbbenésének adott hangot Szabó Vilmos ezen kijelentése miatt. Elmondta: arra készülnek, hogy augusztusban, a szőregi csata évfordulóján állampolgársági esküt szerveznek Szegeden.

Németh Zsolt a honosításban részt vevő külhoni magyar szervezetekről azt mondta: a kormány álláspontja, hogy egy közvetítő – nem pártszerű – tömörüléssel alakítanak ki szerződéses együttműködést, de mindenkivel nyitottak a kooperációra. A demokrácia-központok elnevezést az érintettek választották – jegyezte meg.

A tájékoztatás végén Kovács László (MSZP) alelnök arról beszélt, hogy jó szívvel támogatják a kormány politikáját, ha az valóban szolgálja a határon túli magyarok érdekeit. A megosztásra irányuló törekvések nem használnak az ott élő magyaroknak – hangoztatta és bírálta Pelczné Gáll Ildikó Fidesz-alelnök RMDSZ-kongresszuson elmondott beszédét. Németh Zsolt válaszában azt mondta, az elmúlt 20 év szocialista nemzetpolitikáját jól tükrözte az a kampány, amit a 2004-es népszavazás előtt folytattak, illetve a 2002-es 23 millió román munkavállalóval való riogatás. „Ha Kovács László úgy gondolja, saját pártjának érdekeinél is fontosabbak a határon túli magyarság érdekei, hajlandók vagyunk tárgyalni” – tette hozzá Németh.