
Tornyosuló veszély. Nyugati hírszerzők szerint a Kreml arra készül, hogy szabotázsakciókat hajtson végre NATO-tagállamok területén
Fotó: Pixabay
Egyes európai hírszerző ügynökségek arra figyelmeztették kormányaikat, hogy Oroszország erőszakos szabotázsakciókat tervez a kontinensen – írja a Financial Times.
2024. május 06., 11:592024. május 06., 11:59
Oroszország aktívan elkezdett robbantásokat, gyújtogatásokat és infrastrukturális rombolást előkészíteni európai földön, közvetlenül és közvetítőkön keresztül, és a hírszerzési tisztségviselők szerint a civil áldozatokkal nemigen törődnek.
Bár a Kreml ügynökei már régóta folytatnak ilyen műveleteket – és az elmúlt években szórványos támadásokat is indítottak Európában –, egyre több a bizonyíték az agresszívabb és hatékonyabb akciókról.
A hírszerzési tisztségviselők egyre hangosabban beszélnek a fenyegetésről, hogy ezzel is fokozzák az éberséget.
– mondta Thomas Haldenwang, a német belföldi hírszerzés vezetője.
Úgy tűnik, hogy Oroszország eltökélt aziránt, hogy európai földön hajtson végre „nagy károkozási potenciállal rendelkező” műveleteket – mondta a múlt hónapban egy biztonsági konferencián, amelynek az az általa vezetett ügynökség, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal adott otthont.
Haldenwang néhány nappal azután beszélt a témáról, hogy a bajorországi Bayreuthban letartóztattak két német-orosz állampolgárt, akik állítólag németországi katonai és logisztikai létesítmények megtámadására készültek orosz utasításra.
Svédországban a biztonsági szolgálatok eközben egy sor, a közelmúltban történt vonatkisiklást vizsgálnak, amelyekről azt gyanítják, hogy államilag támogatott szabotázscselekmények lehetnek.
Oroszország megpróbálta tönkretenni a cseh vasúti jelzőrendszereket – mondta az ország közlekedési minisztere az FT-nek a múlt hónapban.
Észtországban a belügyminiszter autója ellen februárban elkövetett támadást és az Esto újságírók elleni támadásokat orosz hírszerzők hajtották végre – közölte az ország belbiztonsági szolgálata. A francia védelmi minisztérium idén szintén figyelmeztetett a katonai létesítmények elleni lehetséges orosz szabotázstámadásokra.
– mondta Keir Giles, a Chatham House tudományos kutatóközpont vezető tanácsadója.
„Nem világos, hogy ez azt tükrözi-e, hogy az oroszok több erőforrást fektetnek ebbe a tevékenységbe; hogy figyelmetlenebbek-e és lebuknak; vagy egyszerűen csak a nyugati kémelhárító szolgálatok hatékonyabban felderítik és megállítják őket” – tette hozzá.
„Bármiről is legyen szó – sok minden történik” – jegyezte meg.
Egy magas rangú európai kormánytisztviselő szerint a NATO biztonsági szolgálatain keresztül „egyértelmű és meggyőző orosz rosszindulatú akciókról” cseréltek információkat, amelyek összehangoltak és nagyszabásúak voltak.
Hozzátette:
A NATO csütörtökön közleményt adott ki, amelyben mély aggodalmának adott hangot Oroszország „szövetséges területen folytatott, egyre fokozódó rosszindulatú tevékenységei” az euroatlanti térségben.
Pénteken Németország – az EU és a NATO által támogatott nyilatkozatában – következményeket ígért Moszkvának az Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata pártja ellen elkövetett 2023-as kibertámadás miatt.
Eközben még mindig tart a botrány, amely során leleplezték Oroszországnak a közelgő európai választások előtt a szélsőjobboldali európai politikusok behlózására tett kísérleteit.
Egy hírszerzési tisztségviselő szerint Moszkva szabotázstevékenységét nem szabad más műveletektől különválasztani, szerinte a fokozott aktivitás Oroszország azon célját tükrözi, hogy „mindenütt” maximális nyomást gyakoroljon.
Az orosz titkosszolgálatok fokozott agresszivitása azt is tükrözi, hogy az ország kémjei a Szovjetunió összeomlása óta a legsúlyosabb kudarc után újra meg akarnak erősödni.
A brit Királyi Egyesült Szolgálatok Intézetének elemzői egy nemrégiben készült jelentésükben kiemelték Oroszország azon erőfeszítéseit, hogy újraépítse európai jelenlétét.
Fontos stratégiai váltás is történt, az úgynevezett „különleges befolyásolással foglalkozó bizottságok” országonként koordinálják a Kreml hírszerzési műveleteit, egyesítve az ország biztonsági szolgálatainak és a Kreml más szereplőinek korábban széttagolt erőfeszítéseit.
Irán „tárgyalni fog” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök hétfőn, a Pakisztánban várható újabb béketárgyalások előtt.
Gratulált a bolgár választások győztesének az Európai Bizottság elnöke hétfőn.
Magyar Péter leendő miniszterelnök a Tisza frakciójának első ülése után tartott hétfői sajtótájékoztatón a lemondásra felszólított közjogi méltóságok távozásáról, a háborús vészhelyzet meghosszabbításáról, és egy lehetséges új alaptörvényről is beszélt.
Családi vitát követő lövöldözésben hét saját gyermekét lőtte le az a férfi, aki vasárnap reggel nyitott tüzet rokonaira, és összesen nyolc gyermeket ölt meg az Egyesült Államok Louisiana államában – közölték a hatóságok hétfőn.
A hivatalba lépő magyar kormánnyal folytatott tárgyalások hozzájárulhatnak az uniós források felszabadításához – jelentette ki az Európai Bizottság illetékes szóvivője a brüsszeli testület szokásos napi sajtótájékoztatóján hétfőn.
Várhatóan tizenhat minisztérium lesz a Tisza-kormányban – jelentette be Magyar Péter, az országgyűlési választáson győztes Tisza Párt elnöke hétfőn a Facebook-oldalán.
A Tisza Forsthoffer Ágnest jelöli az Országgyűlés elnökének – jelentette be Magyar Péter, a választáson győztes Tisza Párt elnöke hétfőn a Facebook-oldalán.
Az ukrán becslések szerint az orosz olajipari infrastruktúra elleni távolsági csapások csak márciusban legalább 2,3 milliárd dollárnyi olajbevétel-kiesést okoztak Oroszországnak – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Donald Trump amerikai elnök közlése szerint az Egyesült Államok a tengeri blokád részeként elfogott egy iráni lobogó alatt közlekedő teherhajót a Perzsa-öbölben.
Ukrajna már hétfőn helyreállítaná az olajszállítást, de a magyar kormány álláspontja változatlan: ha van olaj, van pénz – közölte Orbán Viktor hivatalban lévő magyar miniszterelnök vasárnap délután a Facebook-oldalán.
szóljon hozzá!