
Tornyosuló veszély. Nyugati hírszerzők szerint a Kreml arra készül, hogy szabotázsakciókat hajtson végre NATO-tagállamok területén
Fotó: Pixabay
Egyes európai hírszerző ügynökségek arra figyelmeztették kormányaikat, hogy Oroszország erőszakos szabotázsakciókat tervez a kontinensen – írja a Financial Times.
2024. május 06., 11:592024. május 06., 11:59
Oroszország aktívan elkezdett robbantásokat, gyújtogatásokat és infrastrukturális rombolást előkészíteni európai földön, közvetlenül és közvetítőkön keresztül, és a hírszerzési tisztségviselők szerint a civil áldozatokkal nemigen törődnek.
Bár a Kreml ügynökei már régóta folytatnak ilyen műveleteket – és az elmúlt években szórványos támadásokat is indítottak Európában –, egyre több a bizonyíték az agresszívabb és hatékonyabb akciókról.
A hírszerzési tisztségviselők egyre hangosabban beszélnek a fenyegetésről, hogy ezzel is fokozzák az éberséget.
– mondta Thomas Haldenwang, a német belföldi hírszerzés vezetője.
Úgy tűnik, hogy Oroszország eltökélt aziránt, hogy európai földön hajtson végre „nagy károkozási potenciállal rendelkező” műveleteket – mondta a múlt hónapban egy biztonsági konferencián, amelynek az az általa vezetett ügynökség, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal adott otthont.
Haldenwang néhány nappal azután beszélt a témáról, hogy a bajorországi Bayreuthban letartóztattak két német-orosz állampolgárt, akik állítólag németországi katonai és logisztikai létesítmények megtámadására készültek orosz utasításra.
Svédországban a biztonsági szolgálatok eközben egy sor, a közelmúltban történt vonatkisiklást vizsgálnak, amelyekről azt gyanítják, hogy államilag támogatott szabotázscselekmények lehetnek.
Oroszország megpróbálta tönkretenni a cseh vasúti jelzőrendszereket – mondta az ország közlekedési minisztere az FT-nek a múlt hónapban.
Észtországban a belügyminiszter autója ellen februárban elkövetett támadást és az Esto újságírók elleni támadásokat orosz hírszerzők hajtották végre – közölte az ország belbiztonsági szolgálata. A francia védelmi minisztérium idén szintén figyelmeztetett a katonai létesítmények elleni lehetséges orosz szabotázstámadásokra.
– mondta Keir Giles, a Chatham House tudományos kutatóközpont vezető tanácsadója.
„Nem világos, hogy ez azt tükrözi-e, hogy az oroszok több erőforrást fektetnek ebbe a tevékenységbe; hogy figyelmetlenebbek-e és lebuknak; vagy egyszerűen csak a nyugati kémelhárító szolgálatok hatékonyabban felderítik és megállítják őket” – tette hozzá.
„Bármiről is legyen szó – sok minden történik” – jegyezte meg.
Egy magas rangú európai kormánytisztviselő szerint a NATO biztonsági szolgálatain keresztül „egyértelmű és meggyőző orosz rosszindulatú akciókról” cseréltek információkat, amelyek összehangoltak és nagyszabásúak voltak.
Hozzátette:
A NATO csütörtökön közleményt adott ki, amelyben mély aggodalmának adott hangot Oroszország „szövetséges területen folytatott, egyre fokozódó rosszindulatú tevékenységei” az euroatlanti térségben.
Pénteken Németország – az EU és a NATO által támogatott nyilatkozatában – következményeket ígért Moszkvának az Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata pártja ellen elkövetett 2023-as kibertámadás miatt.
Eközben még mindig tart a botrány, amely során leleplezték Oroszországnak a közelgő európai választások előtt a szélsőjobboldali európai politikusok behlózására tett kísérleteit.
Egy hírszerzési tisztségviselő szerint Moszkva szabotázstevékenységét nem szabad más műveletektől különválasztani, szerinte a fokozott aktivitás Oroszország azon célját tükrözi, hogy „mindenütt” maximális nyomást gyakoroljon.
Az orosz titkosszolgálatok fokozott agresszivitása azt is tükrözi, hogy az ország kémjei a Szovjetunió összeomlása óta a legsúlyosabb kudarc után újra meg akarnak erősödni.
A brit Királyi Egyesült Szolgálatok Intézetének elemzői egy nemrégiben készült jelentésükben kiemelték Oroszország azon erőfeszítéseit, hogy újraépítse európai jelenlétét.
Fontos stratégiai váltás is történt, az úgynevezett „különleges befolyásolással foglalkozó bizottságok” országonként koordinálják a Kreml hírszerzési műveleteit, egyesítve az ország biztonsági szolgálatainak és a Kreml más szereplőinek korábban széttagolt erőfeszítéseit.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.
Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.
Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.
szóljon hozzá!