
Hiába a vérmes bukaresti remények, nem változott az osztrák kormány álláspontja a román és a bolgár schengeni csatlakozás ügyében: a vétó mindaddig marad, amíg az Európai Unió nem javít a schengeni határőrizeti rendszer működésén.
2023. július 26., 19:472023. július 26., 19:47
A bécsi kancellári hivatal a Die Tageszeitung (TAZ) című német napilap érdeklődésére leszögezte: fenntartja vétóját a schengeni bővítéssel szemben.
A lap annak apropóján kérdezte meg a bécsi kormányt, hogy Olaf Scholz német kancellár hamarosan Bécsbe utazik, hogy osztrák kollégájával, Karl Nehammerrel találkozzon, a megbeszéléseken pedig Schengen kérdése is kiemelt téma lesz majd.
A bécsi szövetségi kancellári hivatal a TAZ kérdésére válaszolva közölte, hogy
A kormány azzal érvel, hogy a külső határvédelem nem működik, másképp nem tudná megmagyarázni, hogy az Ausztriában feltartóztatott migránsok 70 százaléka miért nem volt korábban egyetlen uniós országban sem regisztrálva.
– áll az osztrák kormány válaszában.
Bécs annak ellenére is ragaszkodik a vétóhoz, hogy az Európai Parlament két hete új állásfoglalást fogadott el, amelyben leszögezte: mivel mind Románia, mind Bulgária teljesíti a csatlakozási feltételeket, 2023 végéig csatlakoznia kell a belső határellenőrzés nélküli uniós övezethez. Egyúttal felszólította az Európai Bizottságot, hogy becsülje fel azokat a költségeket és környezeti károkat, amelyeket Románia és Bulgária 2011 júniusa óta szenvedett el a schengeni csatlakozás „indokolatlan megtagadása” miatt.
Miután tavaly decemberre úgy tűnt, hogy ezeket az aggodalmakat sikerült eloszlatni, és minden tagállam elismerte, hogy a két ország teljes mértékben teljesíti a schengeni csatlakozás technikai feltételeit, az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának december 8-i ülése előtt Ausztria jelezte: mivel nem tartja kielégítőnek az uniós külső határok védelmét, mivel egy év alatt több mint százezer migráns érkezett EU-tagállamokon keresztül az országba, nem támogatja a schengeni övezet bővítését.
A vétóról való lemondás fejében Bécs a határőrizet szigorítását és a kitoloncolást lehetővé tevő uniós jogszabályokat követel. Románia és más európai országok lobbija ellenére Karl Nehammer osztrák kancellár továbbra sem hajlandó módosítani álláspontját.
Megtorlással fenyegette meg az Ukrajnában harcoló román és moldovai állampolgárokat Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Londonban európai vezető politikusokkal találkozik, hogy megvitassa Ukrajna szövetségeseivel, hogyan reagáljanak az Egyesült Államok folyamatos nyomására, hogy Kijev fogadjon el engedményeket a béketárgyalásokon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
szóljon hozzá!