Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Csehországban hétfőn harmincnapos szükségállapot lép érvénybe – döntött szerda délután a kormány. A CTK hírügynökség szerint Roman Prymula egészségügyi miniszter javaslatát a kabinet egyhangúlag szavazta meg.
2020. szeptember 30., 19:052020. szeptember 30., 19:05
2020. szeptember 30., 19:092020. szeptember 30., 19:09
A miniszter a képviselőház délelőtti vitájában a szükségállapot bevezetését azzal indokolta, hogy csak így lehet gyorsan és hatékonyan olyan központi intézkedéseket bevezetni, amelyek megakadályozzák a járvány további terjedését.
– szögezte le Prymula. Az ellenzék a parlamenti vita során ellenezte a szükségállapot bevezetését és bírálta a kormány lépéseit. A koronavírus-járvány miatt tavasszal március 12-től május 17-ig volt szükségállapot Csehországban.
A szükségállapot bevezetése mellett hétfőn további óvintézkedések is életbe lépnek Csehországban. A leginkább veszélyeztetett régiókban két hétre bezárják a középiskolákat és áttérnek a távoktatásra. A sportrendezvényeket ezentúl csak nézők nélkül lehet megtartani. A gazdasági életet az új óvintézkedések nem korlátozzák.
Roman Prymula a parlamentben azt is elmondta, hogy a kórházak kapacitását nagyban befolyásolja az egészségügyi személyzet aránylag nagymértékű megbetegedése, illetve az őket érintő karantén is.
„Szükségállapot kihirdetése nélkül lehetetlen készültséget elrendelni a kórházakban vagy kötelezővé tenni a kórházaknak nyújtandó segítséget” – mutatott rá a miniszter. A sajtóban megjelent információk szerint mintegy 1700 egészségügyi dolgozó, köztük mintegy 500 orvos tesztje lett pozitív. A karanténban lévő egészségügyiek száma több ezer.
Ez a mutató azt jelenti, hogy egy fertőzött személytől hányan fertőződnek meg. Ha a mutató egy alatt van, akkor a fertőzöttek száma csökkenni kezd.
Az érvényes szabályok szerint a cseh kormány jogköre a harminc napos szükségállapot kihirdetése, de döntését a parlamenti alsóház vagy jóváhagyja, vagy hatályon kívül helyezi. A szükségállapot esetleges meghosszabbításáról már a képviselőháznak kell döntenie.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!