
Fotó: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine
Sem bejutni nem lehet Mariupolba, sem elhagyni nem lehet a várost, így nem tudnak segélyszállítmányt eljuttatni a lakosságnak, és a civileket sem tudják kimenekíteni – írta a város polgármesterének egyik közeli munkatársa pénteken a Twitteren.
2022. április 01., 12:522022. április 01., 12:52
Petro Andrjuscsenko szerint az orosz erők csütörtök óta hermetikusan lezárták a várost a humanitárius segélyek előtt, és a tervezett zöldfolyosót sem nyitották meg.
Ukrán tisztségviselők csütörtök este elmondták, hogy nem sikerült eljutnia Mariupolba egy buszkonvojnak. Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes az éjszaka közölte: újra megpróbálnak átjutni a humanitárius folyosón az ostromlott városba.

Nem adottak jelenleg a feltételek humanitárius akció megkezdéséhez a következő napokban az orosz hadsereg által körbevett és ostrom alatt álló ukrajnai Mariupol lakosságának megsegítésére.
Egy Facebook-bejegyzésben az ukrán vezérkar csütörtökön azt írta: a hadsereg még mindig tartja Mariupolt, a Fekete-tenger kapuját, amely stratégiai folyosót jelentene az Oroszország által támogatott kelet-ukrajnai szakadár erők és az elcsatolt Krím félsziget között.
A polgármester a hét elején a városban tartózkodó civilek számát 170 ezerre tette.

Egyelőre meg nem erősített információk szerint mintegy háromszázan vesztették életüket az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol drámaszínházát ért légicsapásban – közölte pénteken a város vezetése, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A lakosság evakuálásához szükséges biztonságos folyosók létrehozására tett kísérletek rendre kudarcba fulladtak, amiért a felek egymást hibáztatják. Oroszország tagadja, hogy a február 24-én kezdődött ukrajnai háborúban polgári célpontokat támadna.
Eközben a kelet-ukrajnai Luhanszk megye vezetője jelezte: ha sikerül, pénteken öt zöldfolyosót nyitnak meg a térségben.

Nagy valószínűséggel nem fog megkezdődni szombaton az orosz ostrom alatt álló kelet-ukrajnai Mariupol és Volnovaha polgári lakosainak kimenekítése – közölte a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) szombaton Genfben.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!