Párizs megítélése szerint a helyzet „drámai és katasztrofális” Mariupol azon 170 ezer lakója számára, aki még a városban van
Nem adottak jelenleg a feltételek humanitárius akció megkezdéséhez a következő napokban az orosz hadsereg által körbevett és ostrom alatt álló ukrajnai Mariupol lakosságának megsegítésére – jelentette ki kedd este a francia elnöki hivatal Emmanuel Macron francia és Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb telefonos megbeszélése után.
2022. március 29., 22:322022. március 29., 22:32
Ez volt a kilencedik alkalom, hogy az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta a francia és az orosz elnök telefon beszélt egymással.
Az Elysée-palota tájékoztatása szerint a csaknem egyórás megbeszélés témája a Franciaország, Törökország és Görögország által Mariupolban tervezett evakuációs művelet volt, amelyről az orosz elnök azt mondta, hogy „gondolkozni fog rajta”, mielőtt választ ad.
A Kreml megerősítette az AFP hírügynökségnek, hogy Vlagyimir Putyin elmondta a francia elnöknek: „a nehéz humanitárius helyzet megoldása érdekében az ukrán nacionalista harcosoknak fel kell hagyniuk az ellenállással és le kell tenniük a fegyvert”.
A francia elnöki hivatal nem kívánta kommentálni az ukrajnai háborúról folytatott isztambuli orosz-ukrán tárgyalásokat.
– jelezte az Elysée-palota, hozzátéve, hogy Emmanuel Macron hamarosan beszél telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is. „Egyelőre a háború folytatódik, a követeléseink pedig ugyanazok, ez pedig a tűzszünet” – mondta a francia elnöki forrás.
Az orosz elnök az Elysée-palota szerint a megbeszélés során megerősítette francia kollégájának, hogy a gázkereskedelemben áttér a rubelelszámolásra, s úgy vélte, hogy ez megfelel a szállítási megállapodásoknak. Ezzel azonban a francia elnök nem értett egyet, hasonlóan a G7 országcsoporthoz, amely pénteki csúcstalálkozóján Moszkva lépését az érvényes földgázszállítási szerződések „egyoldalú és egyértelmű megsértésének” nevezte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!