
ÖSSZEFOGLALÓ – Elbukott puccskísérlet zajlott a hétvégén Törökországban. A hadsereg egy része által szervezett, számos áldozatot követelő államcsíny feltételezett szervezőit őrizetbe vették.
2016. július 17., 19:072016. július 17., 19:07
Sikertelennek bizonyult puccskísérletet hajtottak végre Törökországban szombatra virradóra, a zűrzavaros, átláthatatlan éjszaka után Recep Tayyip Erdogan államfő Isztambulban nyilvánosan tett ígéretet arra, hogy a puccsistákat felelősségre vonják. Vasárnapi nyilatkozatok szerint a kormány hatalma helyreállt, csupán néhány kisebb, elszigetelt puccsista sejt maradt Isztambulon kívül. A kormány egy Amerikában élő imámot gyanúsít.
Az NTV hírtelevízióban közölte Binali Yildirim török kormányfő, hogy „katonai puccskísérlet van folyamatban Törökországban\". A puccsisták a hadsereg nevében közleményt adtak ki, amelyben bejelentették, hogy átvették a hatalmat „a demokratikus rend megőrzésének és az emberi jogok védelmének érdekében\". A CNN Türk tévé szerint túszokat ejtettek a török katonai főhadiszálláson Ankarában, köztük volt a vezérkari főnök is.
Erdogan – aki a puccskísérlet kirobbanásakor éppen nyaralt – szombatra virradóra kétszer is nyilatkozott, miközben sokáig nem lehetett tudni, hol is tartózkodik valójában. Először egyenes adásban szólalt meg a CNN Türk televízióban az egyik riporter mobiltelefonjáról. Akkor biztosította a lakosságot, hogy ő még mindig az ország államfője, és arra sarkallta az embereket, hogy tartsanak ki, menjenek ki az utcára.
Leszögezte: a puccskísérletet a hadseregen belüli kisebb csoport hajtotta végre, úgy fogalmazott, hogy egy „párhuzamos struktúra\" által bátorított lázadási kísérletről van szó.
Másodszor már az isztambuli repülőtéren beszélt az őt lelkesen fogadó tömeg előtt. Akkorra már úgy nyilatkozott: a török vezetés meghiúsította a puccskísérletet, amelyet Törökország egysége ellen szerveztek, s akik ezt tették, „súlyos árat\" fizetnek majd.
Harci műveletek
A két nyilatkozat között azonban számos médiajelentés látott napvilágot a különféle harci műveletekről. Korábban a média arról számolt be, hogy lezárták az isztambuli Boszporusz-hidat és a Győzedelmes Mehmed szultán hídját, a főváros, Ankara felett pedig katonai repülők és helikopterek repültek át, fegyverropogás hallatszott. Helikopterről tüzet nyitottak a török hírszerzés és rendőrség épületére Ankarában. A parlament épületét tankok vették körül, a török hadsereg lezárta az isztambuli repülőteret, felfüggesztették az összes járatot, valamint a katonák elfoglalták a kormány épületét Ankarában. Az Anadolu hírügynökség szerint bombatalálat is érte a parlament épületét.
Hírforrások szerint egy harci helikopter a TRT török állami televízió épületére támadt. A TRT adását felfüggesztették, miután puccsista katonák korábban behatoltak az épületbe, és felolvastatták közleményüket az egyik hírbemondóval. A CNN Türk hírtelevízió stúdióját szintén megtámadták, lövöldözés robbant ki. Az adás egy időre megszakadt, de később a kormányhadsereg visszavette az épületet, és a műsor is folytatódott.
A puccs mérlege legalább 265 halott. 161 rendőr és 104 civil személy halt mártírhalált, emelte ki Yildirim miniszterelnök. A puccskísérletben bizonyítottan 104 személy vett részt. Az előzetes letartóztatásban lévők száma viszont eléri a hatezret. Nyolc puccsista katona helikopterrel Görögországba menekült, és politikai menedékjogot kért, de Athén kész kiadni őket Ankarának. Szombat reggel már arról szóltak a hírek, hogy a puccskísérletet sikerült meghiúsítani. Legalábbis ezt mondta maga Erdogan Isztambulban, a miniszterelnök pedig így fogalmazott: „Az idióta puccskísérlet elbukott, a helyzetet gyakorlatilag ellenőrzés alatt tartjuk\".
Több ezer őrizetbe vétel
A meghiúsult katonai puccskísérlet nyomán a török hatóságok az igazságszolgáltatás és a katonaság több ezer tagját vették őrizetbe vagy menesztették tisztségükből. Szombaton Törökország jogrendszerének felügyeleti szerve, a bírák és ügyészek legfőbb tanácsa (HSYK) 2745 bírót menesztett tisztségéből, valamint egyidejűleg a HSYK öt tagját is eltávolították. Emellett a legfelsőbb közigazgatási bíróság, az államtanács 10 tagját is letartóztatták a puccskísérlet támogatásának vádjával, valamint a semmítőszék 140 tagja után nyomoznak a hatóságok.
A hadseregnek mindeddig mintegy 3 ezer tagját vették őrizetbe a puccs miatt, sokukat a nagyrészt kurdok lakta délkeleti országrészeken lévő támaszpontokon. A puccs felszámolását célzó hadműveletek keretein belül lezárták az Iszlám Állam elleni légi bevetésekhez használt dél-törökországi incirliki légi támaszpontot, amelyen amerikai és nemzetközi csapatok is tartózkodnak.
A török hatóságok emellett őrizetbe vették az alkotmánybíróság egyik tagját, Alparslan Altan alkotmánybírót, valamint a szíriai, iraki és iráni határ védelméért felelős második hadsereg vezetőjét, Adem Huduti tábornokot, és az isztambuli székhelyű harmadik hadtest parancsnokát, Erdal Öztürk tábornokot. Fikri Isik török védelmi miniszter szombat este bejelentette: sikerült megakadályozni a katonai puccsot, nincs olyan terület Törökországban, amelyet ne a kormány ellenőrizne.
A védelmi miniszter ugyanakkor újságíróknak hangsúlyozta: azt még korai lenne mondani, hogy sikerült teljesen megszünteti az államcsíny veszélyét. Ankara szerint a puccskísérlet mögött egy, a hadseregben is kiépült „párhuzamos struktúra\" húzódik meg. A török kormány Fethullah Gülent, az amerikai emigrációban élő muzulmán hitszónokot hibáztatja a puccskísérletért, aki azonban élesen elítélte azt, és a leghatározottabban cáfolta, hogy bármilyen köze lenne hozzá.
Erdogan Gülen kiadatását követelte Washingtontól. Ankara szerint aki Gülent támogatja, Törökország ellensége. Az amerikai külügy cáfolta, hogy támogatták volna Gülent. A bukaresti török nagykövetség szerint Gülen hívei 11 iskolát működtetnek Romániában. Az átláthatatlan események közepette a belpolitikai stabilitás, a demokrácia és a béke megőrzése mellett foglalt állást az ENSZ főtitkára, az Európai Unió több vezető tisztségviselője, Angela Merkel német kancellár, az amerikai elnök, az amerikai és az orosz külügyminiszter. A nemzetközi közösség a török kormány mellett állt ki.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!