
Fotó: Rompres
2007. július 25., 00:002007. július 25., 00:00
Mint arról már beszámoltunk, Líbiában több száz gyerek AIDS-szel való szándékos megfertőzésének vádjával előbb halálra ítélték őket, később életfogytiglani börtönre változtatták büntetésüket, miután létrejött a megállapodás az áldozatok családjának kártérítéséről. Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök tegnapi közlése szerint sem Franciaország, sem az Európai Unió nem fizetett az elítéltek elengedéséért. Sarkozy egyúttal megerősítette, hogy ma Líbiába utazik.
Mohammed Abder-Rahmán Salgam libanoni külügyminiszter ugyanakkor kijelentette, hogy mind az Európai Unió, mind pedig Franciaország hozzájárult anyagilag a líbiai gyerekek családjainak fizetett kárpótláshoz. Az elítéltek Bulgáriának való átadásához a kártérítés mellett további feltételeket szabott Líbia: a beteg gyerekek gyógyíttatását, az uniós országokkal való kapcsolatok normalizálását és partnerségi megállapodást az EU-val. Szófia már a hat elítélt megérkezése előtt bejelentette, hogy mindannyian kegyelemben részesülnek megérkezésük pillanatában. A Líbiában elítélt személyeket hosszas tárgyalások után és a két ország közti jogsegélyegyezmény alapján szállították hazájukba azzal, hogy ott töltik le büntetésüket.
A szófiai repülőtéren családtagjaik mellett Georgi Parvanov államfő, Szergej Sztanisev kormányfő, valamint Ivajo Kalfin külügyminiszter fogadta őket. Az orvos és az ápolónők a francia kormány gépén érkeztek Szófiába. A fedélzeten utazott az EU külügyi biztosa, Benita Ferrero-Waldner és Cécilia Sarkozy, a francia államfő felesége is, akik Claude Guéant-nal, az Elysée-palota főtitkárával együtt az előző két napban Tripoliban tárgyaltak, közreműködve a mindvégig ártatlanságukat hangoztató egészségügyi dolgozók kiszabadításában Georgi Parvanov bolgár elnök telefonon nagyrabecsülését fejezte ki Nicolas Sarkozy francia államfőnek, „amiért Cécilia Sarkozy és Benita Ferrero-Waldner személyesen közreműködött az ügy megoldásában.” José Manuel Barroso, az EU-bizottság elnöke tegnap Brüsszelben bejelentette, hogy az Európai Unió normalizálni akarja kapcsolatait Líbiával. Mint mondta, az EU szeretné Líbiát is bevonni abba a kereskedelmi és segítségnyújtási rendszerbe, amely más földközi-tengeri országokkal már létrejött. S az Európai Unió szorosan együtt kíván működni az afrikai állammal a bevándorlási ügyekben is. Egy EU-forrás szerint Benita Ferrero-Waldner kétoldalas megállapodást írt alá Líbiával, amelyben lefektették a kapcsolatok intenzívebbé tételének elveit. Az egyezség „mindenre kiterjed, a kereskedelemtől a régészeti feltárások támogatásán, az illegális bevándorlás elleni küzdelmen és az egyetemistáknak nyújtott ösztöndíjakon át a vízumkérdésekig”. Egy líbiai kormányszóvivő tegnap úgy fogalmazott, hogy teljesült „minden feltétel”, amit a hat elítélt átadásának feltételeként szabott a tripoli kormány.
A bolgár ápolónők és az arab orvos 1998-ban kezdtek el dolgozni Bengáziban, s egy évre rá tartóztatták le őket a 438 gyerek megfertőzésének vádjával. (A gyerekek közül időközben 56 meghalt.) A líbiai ügyészség szerint a vádlottak az AIDS ellenszerét keresték, s kísérletképpen oltották be a gyerekeket HIV-vírussal. Megfigyelők ugyanakkor rámutattak, hogy a tömeges fertőzés a bengázi gyerekkórházban uralkodó gyászos higiéniai viszonyokra vezethető vissza.
Hírösszefoglaló
A bolgár ápolónők kálváriája
1999. február – Líbiában őrizetbe vesznek 19 bolgár egészségügyi dolgozót a bengázi gyerekkórházban HIV-vírussal megfertőződött gyerekek ügyében folyó nyomozásban. Tizenhármat közülük később elengednek.
2000. február 7. – A líbiai fővárosban, Tripoliban megkezdődik a per.
2000. június – A hat bolgár vádlott kijelenti, hogy kínzással csikartak ki belőlük beismerő vallomást.
2003. szeptember 3. – Luc Montagnier francia orvos bebizonyítja, hogy a fertőzés egy évvel azelőtt már elkezdett terjedni a bengázi kórházban, hogy a bolgárok odaérkeztek volna.
2004. május 6. – Öt bolgár ápolónőt – Naszja Nenovát, Sznezsana Dimitrovát, Valentina Sziropulovát, Krisztiana Valcsevát és Valia Cserveniaskát –, valamint Asraf Alhadzsúdzs palesztin orvost halálra ítélik, Zdravko Georgiev bolgár orvos büntetését letöltöttnek tekintik, így szabadulhat.
2005. december 25. – A líbiai legfelsőbb bíróság megsemmisíti a halálos ítéletet, és új eljárást rendel el az ügyben.
2006. január 21. – Az áldozatok hozzátartozói 4,4 milliárd eurót követelnek fájdalomdíjként az ügy rendezéséért cserébe.
2006. december 19. – A megismételt perben is bűnösnek találják a vádlottakat, és ismét halálra ítélik őket.
2007. január 29. – Szeif al-Iszlám, Moammer el-Kadhafi líbiai vezető fia kijelenti, hogy nem fogják kivégezni a hat elítéltet.
2007. május 27. – Ejtik a bolgárokkal szemben felhozott vádat, amely szerint megrágalmazták azokat a rendőröket, akiket kínzással vádoltak.
2007. július 11. – A líbiai legfelsőbb bíróság hatályban tartja az első fokon a hat vádlottra kiszabott halálos ítéletet.
2007. július 17. – Életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatják a halálos ítéletet.
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.