
Fotó: Rompres
2007. július 25., 00:002007. július 25., 00:00
Mint arról már beszámoltunk, Líbiában több száz gyerek AIDS-szel való szándékos megfertőzésének vádjával előbb halálra ítélték őket, később életfogytiglani börtönre változtatták büntetésüket, miután létrejött a megállapodás az áldozatok családjának kártérítéséről. Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök tegnapi közlése szerint sem Franciaország, sem az Európai Unió nem fizetett az elítéltek elengedéséért. Sarkozy egyúttal megerősítette, hogy ma Líbiába utazik.
Mohammed Abder-Rahmán Salgam libanoni külügyminiszter ugyanakkor kijelentette, hogy mind az Európai Unió, mind pedig Franciaország hozzájárult anyagilag a líbiai gyerekek családjainak fizetett kárpótláshoz. Az elítéltek Bulgáriának való átadásához a kártérítés mellett további feltételeket szabott Líbia: a beteg gyerekek gyógyíttatását, az uniós országokkal való kapcsolatok normalizálását és partnerségi megállapodást az EU-val. Szófia már a hat elítélt megérkezése előtt bejelentette, hogy mindannyian kegyelemben részesülnek megérkezésük pillanatában. A Líbiában elítélt személyeket hosszas tárgyalások után és a két ország közti jogsegélyegyezmény alapján szállították hazájukba azzal, hogy ott töltik le büntetésüket.
A szófiai repülőtéren családtagjaik mellett Georgi Parvanov államfő, Szergej Sztanisev kormányfő, valamint Ivajo Kalfin külügyminiszter fogadta őket. Az orvos és az ápolónők a francia kormány gépén érkeztek Szófiába. A fedélzeten utazott az EU külügyi biztosa, Benita Ferrero-Waldner és Cécilia Sarkozy, a francia államfő felesége is, akik Claude Guéant-nal, az Elysée-palota főtitkárával együtt az előző két napban Tripoliban tárgyaltak, közreműködve a mindvégig ártatlanságukat hangoztató egészségügyi dolgozók kiszabadításában Georgi Parvanov bolgár elnök telefonon nagyrabecsülését fejezte ki Nicolas Sarkozy francia államfőnek, „amiért Cécilia Sarkozy és Benita Ferrero-Waldner személyesen közreműködött az ügy megoldásában.” José Manuel Barroso, az EU-bizottság elnöke tegnap Brüsszelben bejelentette, hogy az Európai Unió normalizálni akarja kapcsolatait Líbiával. Mint mondta, az EU szeretné Líbiát is bevonni abba a kereskedelmi és segítségnyújtási rendszerbe, amely más földközi-tengeri országokkal már létrejött. S az Európai Unió szorosan együtt kíván működni az afrikai állammal a bevándorlási ügyekben is. Egy EU-forrás szerint Benita Ferrero-Waldner kétoldalas megállapodást írt alá Líbiával, amelyben lefektették a kapcsolatok intenzívebbé tételének elveit. Az egyezség „mindenre kiterjed, a kereskedelemtől a régészeti feltárások támogatásán, az illegális bevándorlás elleni küzdelmen és az egyetemistáknak nyújtott ösztöndíjakon át a vízumkérdésekig”. Egy líbiai kormányszóvivő tegnap úgy fogalmazott, hogy teljesült „minden feltétel”, amit a hat elítélt átadásának feltételeként szabott a tripoli kormány.
A bolgár ápolónők és az arab orvos 1998-ban kezdtek el dolgozni Bengáziban, s egy évre rá tartóztatták le őket a 438 gyerek megfertőzésének vádjával. (A gyerekek közül időközben 56 meghalt.) A líbiai ügyészség szerint a vádlottak az AIDS ellenszerét keresték, s kísérletképpen oltották be a gyerekeket HIV-vírussal. Megfigyelők ugyanakkor rámutattak, hogy a tömeges fertőzés a bengázi gyerekkórházban uralkodó gyászos higiéniai viszonyokra vezethető vissza.
Hírösszefoglaló
A bolgár ápolónők kálváriája
1999. február – Líbiában őrizetbe vesznek 19 bolgár egészségügyi dolgozót a bengázi gyerekkórházban HIV-vírussal megfertőződött gyerekek ügyében folyó nyomozásban. Tizenhármat közülük később elengednek.
2000. február 7. – A líbiai fővárosban, Tripoliban megkezdődik a per.
2000. június – A hat bolgár vádlott kijelenti, hogy kínzással csikartak ki belőlük beismerő vallomást.
2003. szeptember 3. – Luc Montagnier francia orvos bebizonyítja, hogy a fertőzés egy évvel azelőtt már elkezdett terjedni a bengázi kórházban, hogy a bolgárok odaérkeztek volna.
2004. május 6. – Öt bolgár ápolónőt – Naszja Nenovát, Sznezsana Dimitrovát, Valentina Sziropulovát, Krisztiana Valcsevát és Valia Cserveniaskát –, valamint Asraf Alhadzsúdzs palesztin orvost halálra ítélik, Zdravko Georgiev bolgár orvos büntetését letöltöttnek tekintik, így szabadulhat.
2005. december 25. – A líbiai legfelsőbb bíróság megsemmisíti a halálos ítéletet, és új eljárást rendel el az ügyben.
2006. január 21. – Az áldozatok hozzátartozói 4,4 milliárd eurót követelnek fájdalomdíjként az ügy rendezéséért cserébe.
2006. december 19. – A megismételt perben is bűnösnek találják a vádlottakat, és ismét halálra ítélik őket.
2007. január 29. – Szeif al-Iszlám, Moammer el-Kadhafi líbiai vezető fia kijelenti, hogy nem fogják kivégezni a hat elítéltet.
2007. május 27. – Ejtik a bolgárokkal szemben felhozott vádat, amely szerint megrágalmazták azokat a rendőröket, akiket kínzással vádoltak.
2007. július 11. – A líbiai legfelsőbb bíróság hatályban tartja az első fokon a hat vádlottra kiszabott halálos ítéletet.
2007. július 17. – Életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatják a halálos ítéletet.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.