
Fotó: Rompres
2007. július 25., 00:002007. július 25., 00:00
Mint arról már beszámoltunk, Líbiában több száz gyerek AIDS-szel való szándékos megfertőzésének vádjával előbb halálra ítélték őket, később életfogytiglani börtönre változtatták büntetésüket, miután létrejött a megállapodás az áldozatok családjának kártérítéséről. Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök tegnapi közlése szerint sem Franciaország, sem az Európai Unió nem fizetett az elítéltek elengedéséért. Sarkozy egyúttal megerősítette, hogy ma Líbiába utazik.
Mohammed Abder-Rahmán Salgam libanoni külügyminiszter ugyanakkor kijelentette, hogy mind az Európai Unió, mind pedig Franciaország hozzájárult anyagilag a líbiai gyerekek családjainak fizetett kárpótláshoz. Az elítéltek Bulgáriának való átadásához a kártérítés mellett további feltételeket szabott Líbia: a beteg gyerekek gyógyíttatását, az uniós országokkal való kapcsolatok normalizálását és partnerségi megállapodást az EU-val. Szófia már a hat elítélt megérkezése előtt bejelentette, hogy mindannyian kegyelemben részesülnek megérkezésük pillanatában. A Líbiában elítélt személyeket hosszas tárgyalások után és a két ország közti jogsegélyegyezmény alapján szállították hazájukba azzal, hogy ott töltik le büntetésüket.
A szófiai repülőtéren családtagjaik mellett Georgi Parvanov államfő, Szergej Sztanisev kormányfő, valamint Ivajo Kalfin külügyminiszter fogadta őket. Az orvos és az ápolónők a francia kormány gépén érkeztek Szófiába. A fedélzeten utazott az EU külügyi biztosa, Benita Ferrero-Waldner és Cécilia Sarkozy, a francia államfő felesége is, akik Claude Guéant-nal, az Elysée-palota főtitkárával együtt az előző két napban Tripoliban tárgyaltak, közreműködve a mindvégig ártatlanságukat hangoztató egészségügyi dolgozók kiszabadításában Georgi Parvanov bolgár elnök telefonon nagyrabecsülését fejezte ki Nicolas Sarkozy francia államfőnek, „amiért Cécilia Sarkozy és Benita Ferrero-Waldner személyesen közreműködött az ügy megoldásában.” José Manuel Barroso, az EU-bizottság elnöke tegnap Brüsszelben bejelentette, hogy az Európai Unió normalizálni akarja kapcsolatait Líbiával. Mint mondta, az EU szeretné Líbiát is bevonni abba a kereskedelmi és segítségnyújtási rendszerbe, amely más földközi-tengeri országokkal már létrejött. S az Európai Unió szorosan együtt kíván működni az afrikai állammal a bevándorlási ügyekben is. Egy EU-forrás szerint Benita Ferrero-Waldner kétoldalas megállapodást írt alá Líbiával, amelyben lefektették a kapcsolatok intenzívebbé tételének elveit. Az egyezség „mindenre kiterjed, a kereskedelemtől a régészeti feltárások támogatásán, az illegális bevándorlás elleni küzdelmen és az egyetemistáknak nyújtott ösztöndíjakon át a vízumkérdésekig”. Egy líbiai kormányszóvivő tegnap úgy fogalmazott, hogy teljesült „minden feltétel”, amit a hat elítélt átadásának feltételeként szabott a tripoli kormány.
A bolgár ápolónők és az arab orvos 1998-ban kezdtek el dolgozni Bengáziban, s egy évre rá tartóztatták le őket a 438 gyerek megfertőzésének vádjával. (A gyerekek közül időközben 56 meghalt.) A líbiai ügyészség szerint a vádlottak az AIDS ellenszerét keresték, s kísérletképpen oltották be a gyerekeket HIV-vírussal. Megfigyelők ugyanakkor rámutattak, hogy a tömeges fertőzés a bengázi gyerekkórházban uralkodó gyászos higiéniai viszonyokra vezethető vissza.
Hírösszefoglaló
A bolgár ápolónők kálváriája
1999. február – Líbiában őrizetbe vesznek 19 bolgár egészségügyi dolgozót a bengázi gyerekkórházban HIV-vírussal megfertőződött gyerekek ügyében folyó nyomozásban. Tizenhármat közülük később elengednek.
2000. február 7. – A líbiai fővárosban, Tripoliban megkezdődik a per.
2000. június – A hat bolgár vádlott kijelenti, hogy kínzással csikartak ki belőlük beismerő vallomást.
2003. szeptember 3. – Luc Montagnier francia orvos bebizonyítja, hogy a fertőzés egy évvel azelőtt már elkezdett terjedni a bengázi kórházban, hogy a bolgárok odaérkeztek volna.
2004. május 6. – Öt bolgár ápolónőt – Naszja Nenovát, Sznezsana Dimitrovát, Valentina Sziropulovát, Krisztiana Valcsevát és Valia Cserveniaskát –, valamint Asraf Alhadzsúdzs palesztin orvost halálra ítélik, Zdravko Georgiev bolgár orvos büntetését letöltöttnek tekintik, így szabadulhat.
2005. december 25. – A líbiai legfelsőbb bíróság megsemmisíti a halálos ítéletet, és új eljárást rendel el az ügyben.
2006. január 21. – Az áldozatok hozzátartozói 4,4 milliárd eurót követelnek fájdalomdíjként az ügy rendezéséért cserébe.
2006. december 19. – A megismételt perben is bűnösnek találják a vádlottakat, és ismét halálra ítélik őket.
2007. január 29. – Szeif al-Iszlám, Moammer el-Kadhafi líbiai vezető fia kijelenti, hogy nem fogják kivégezni a hat elítéltet.
2007. május 27. – Ejtik a bolgárokkal szemben felhozott vádat, amely szerint megrágalmazták azokat a rendőröket, akiket kínzással vádoltak.
2007. július 11. – A líbiai legfelsőbb bíróság hatályban tartja az első fokon a hat vádlottra kiszabott halálos ítéletet.
2007. július 17. – Életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatják a halálos ítéletet.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.