Bocsánatot kért Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója az Európai Parlament (EP) kedd esti brüsszeli meghallgatásán, amiért korábban nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy megelőzzék a visszaéléseket a közösségi oldalon.
2018. május 22., 22:312018. május 22., 22:31
2018. május 22., 22:322018. május 22., 22:32
Zuckerberg a vállalat körül kirobbant botrányról beszélt az EP házbizottságaként működő úgynevezett Elnökök Konferenciájának ülésén, amelyen a képviselőtestület elnöke, a frakciók vezetői, illetve a belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottság (LIBE) elnöke és illetékes jelentéstevője vett részt. „Nem vállaltunk elegendő felelősséget az álhírek, a választásokba való külföldi beavatkozások, valamint a személyes adatokkal való visszaélések kapcsán. Ez hiba volt, amiért elnézést kérek” – jelentette ki.
Zuckerberg hozzátette, a helyzet azóta sokat javult, amelyet az is bizonyít, hogy a választások Franciaországban és Németországban is komolyabb incidensek nélkül zajlottak. Leszögezte, hogy az eddigi lépések mellett a Facebook kész további jelentős beruházásokat eszközölni a biztonság fokozása érdekében, ami azért is lényeges, mert a következő másfél évben rendkívül fontos választások lesznek világszerte. Mint mondta, ez kihatással lesz a cég jövedelmezőségére, az emberek biztonsága azonban mindig fontosabb lesz számukra a profit maximalizálásánál.
Zuckerberg példaként említette, hogy megduplázzák a biztonságért felelős munkatársak számát a cégnél, ami év végére meg fogja haladni a 20 ezret. Végezetül arra is rámutatott, hogy a Facebook számos területen pozitív szerepet játszik, például közvetlen kapcsolatot teremt a vezetők és a választók között, s olyanok is több millióan vannak, akik a közösségi oldal nélkül nem mennének el voksolni. Emellett pedig visszautasította a politikai elfogultság vádját. A vezérigazgató kiemelte, hogy a jelenlegi 7 ezerről még idén 10 ezerre fogják növelni alkalmazottaik számát az Európai Unióban.
Manfred Weber néppárti frakcióvezető üdvözölte a bocsánatkérést, azonban azt hangoztatta, hogy az közel sem elegendő, mielőbbi cselekvésre van szükség. A szociáldemokrata képviselőcsoportot vezető Udo Bullmann közölte, a helyzet válságos, mivel az emberek személyes adatai és az államok önkormányzáshoz való joga is veszélybe került. A liberális Guy Verhofstadt aláhúzta, hogy Zuckerberg az elmúlt évtizedben több mint tucatnyiszor bocsánatkérésre kényszerült, valamint többek között az európai felhasználók kártérítésének lehetőségeiről is kérdezett.
Eredetileg arról volt szó, hogy a találkozó zárt ajtók mögött fog zajlani, a széleskörű felháborodás hatására azonban az ülést végül élőben közvetítették. A képviselőcsoportok vezetői az ülés előtt mindannyian azt bizonygatták, hogy keményen kérdőre fogják vonni Zuckerberget, egészen addig nem nyugszanak, amíg nem kapnak valódi válaszokat a kérdéseikre.
Az Európai Parlament azért hívta meg Zuckerberget, hogy beszámoljon arról, miként használhatott fel a Cambridge Analytica nevű brit-amerikai politikai elemző és tanácsadó cég több tízmillió Facebook-profilt az amerikai elnökválasztási kampányban. A közösségi oldalról azóta letiltott vállalat közel 90 millió Facebook-oldal adatainak feldolgozásával igyekezett képet alkotni a célba vett választók politikai beállítottságáról, és ennek alapján személyre szabott üzenetekkel próbálta meg befolyásolni őket tudtuk nélkül. Az adatgyűjtés akár 2,7 millió európai felhasználót is érinthetett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!