
Biden azt mondta: nem kíván telefonon egyeztetni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel
Fotó: Fehér Ház
Oroszország a következő napokban megtámadja Ukrajnát, miután újabb csapatokat telepített a két ország határára – jelentette ki csütörtökön újságíróknak Joe Biden amerikai elnök. Külügyminisztere szerint Oroszország népirtásra vagy etnikai tisztogatásra is hivatkozhat a támadás előtt.
2022. február 17., 21:392022. február 17., 21:39
2022. február 17., 22:272022. február 17., 22:27
Biden igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Oroszország megindítja-e az inváziót. „Az az érzésem, hogy ez a következő néhány napban meg fog történni” – fogalmazott, hozzátéve: az orosz invázió jelentette fenyegetés „nagyon magas”. Biden szerint Washingtonnak oka van azt feltételezni, hogy Moszkva úgynevezett „Hamis Zászló Műveletre” készül, hogy ürügyet teremtsen a belépésre.” A Hamis Zászló(s) Művelet (False Flag Operation) az a katonai hadművelet, amelynek során álcázott egységek más, kívülálló erők nevében követnek el támadást saját embereik, vagy erőforrásaik ellen, azzal a céllal, hogy legitimálják a katonai beavatkozást.
A Biden-adminisztráció egyik tisztségviselője szerdán közölte, hogy Oroszország újabb 7000 katonát vezényelt az ukrán határ mellett felsorakozott egységei mellé, valamint hamisnak minősítette Moszkva azon állításait, miszerint katonai erőket vontak ki a területről.
Az amerikai elnök azt mondta: nem kíván telefonon egyeztetni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akivel utoljára szombaton tárgyalt. „Jelenleg nem tervezem felhívni Putyint” – idézte az MTI Bident, aki arról is beszélt, hogy szerinte továbbra is lehetséges a konfliktus diplomáciai megoldása. Az elnök azt is megjegyezte, hogy Antony Blinken külügyminiszter csütörtökön felszólal az ENSZ Biztonsági Tanácsában, és azt tervezi, hogy diplomáciai utat jelöl ki az oroszok számára.
Az amerikai diplomácia vezetője elképzelhetőnek tartja, hogy Moszkva kitalál valamilyen „háborús ürügyet”, ami lehet egy orosz létesítmény „ukrán bombázása” vagy egy tömegsír feltárása, esetleg civilek elleni dróntámadás, vegyi fegyverek bevetése. „Oroszország népirtásra vagy etnikai tisztogatásra is hivatkozhat a támadás előtt” – hangoztatta Blinken, hozzátéve: az orosz inváziót Moszkva beállíthatja az orosz nemzetiségű polgárok védelmezéseként is, mint ahogy azt Grúziában tette 2008-ban. Blinken azt is elmondta, a nap folyamán levelet küldött Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, amelyben személyes találkozót javasolt Európában a jövő héten.
Közvetlenül Biden megszólalása előtt az amerikai külügyminisztérium egyik magas rangú tisztségviselője megerősítette, hogy az Egyesült Államok megkapta az orosz garanciaigényekre adott amerikai reagálásra összeállított írásos viszontválaszt. Biden azt állította, hogy egyelőre nem olvasta a dokumentumot. Csütörtökön kiutasították Oroszországból Bart Gormant, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetének helyettesét – erősítette meg a már korábban megjelent információt az amerikai külügyminisztérium is. A tárca indokolatlannak minősítette a kiutasítást. A külügyminisztérium közölte, hogy Gorman érvényes vízummal rendelkezik, és a megbízatása még nem ért véget.
„Ezt a válságot tovább mélyítő lépésnek tartjuk, és mérlegeljük a válaszunkat” – jelentette ki Ned Price, a külügyminisztérium szóvivője. „Felszólítjuk Oroszországot, hogy vessen véget az amerikai diplomaták és munkatársaik alaptalan kiutasításainak!” – tette hozzá. A szóvivő szerint most minden eddiginél fontosabb, hogy a két ország rendelkezzék a szükséges diplomáciai személyzettel, amely segítheti a kormányok közötti kommunikációt.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
szóljon hozzá!