Fotó: Rompres
2007. június 25., 00:002007. június 25., 00:00
A szaddámi vezetés 1988-ban hadjáratot indított az ország északi részében élő, fellázadt kurd lakosság ellen. A lázadás letörése volt a művelet hivatalos indoka, de azzal is vádolták őket, hogy segítették Iránt a két ország közötti, 1980–88-as háborúban. A bagdadi vezetés több tízezer, az ügyészek szerint 180 ezer kurd halálát okozta az Anfal-hadműveletben. Ali Haszan al-Madzsid, az uralkodó Baasz Párt egyik regionális vezetője azért kapta a Vegyi Ali gúnynevet, mert vegyi fegyvereket (mustárgázt és ideggázt) vetetett be a kurd polgári lakosok ellen. Mohammed al-Urejbi al-Kalifa bíró az ítélet indoklásában hangsúlyozta, hogy Madzsid bűnös a népirtás, az emberiesség elleni és a háborús bűnök vádpontokban. A vádlott elismerte, hogy kivégeztetett és kilakoltatott kurdokat, de tagadta, hogy vegyi fegyver bevetését rendelte volna el. Kötél általi halálra ítélték Szultán Hásim Ahmed at-Tai volt védelmi minisztert is, mert a vád szerint ő rendelt el több kiterjedt támadást polgári személyek ellen, szintén vegyi fegyvereket vetetett be ellenük, és utasítást adott kurd lakosok deportálására. Ahmed mindvégig ártatlannak vallotta magát. Huszein Rasid Mohammed at-Tikrítit, az iraki fegyveres erők volt hadműveleti igazgatóhelyettesét azért sújtották halálbüntetéssel, mert ő készítette a kurdok elleni hadjárat katonai terveit. Életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéltek két további, egykori tisztségviselőt: Szábir ad-Dúrit, a katonai hírszerzés vezetőjét, valamint annak egyik regionális parancsnokát, Farhán Mutlak Száleh al-Dzsabburit.
A perben elégséges bizonyíték hiányában felmentették a hatodik vádlottat, Táhir Taufík al-Anit, az észak-iraki Moszul város volt kormányzóját. Az ítéletek még nem jogerősek, azokat egy fellebbviteli testületnek is jóvá kell hagynia.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok